Bizánci művészet

Kádár Zoltán műve az első átfogó magyar nyelvű összefoglalás a bizánci művészet ezer esztendejéről. Bizánc egyrészt megőrizte a klasszikus ókor örökségét, másrészt az új, keresztény eszmevilágnak megfelelő stílust teremtett. Ugyanakkor az antik hagyományokon túl a keleti művészet formavilágát is felhasználta. A könyv először az ókorhoz szorosan kapcsolódó kora bizánci művészetet ismerteti, majd a képrombolás rövid periódusának áttekintése után a fénykor, a IX-XII. századig tartó közép bizánci korszak emlékeit vizsgálja. Végül a késő bizánci művészet Palaiologisz-korszak klasszicizáló törekvéseit mutatja be.
Bizánc hatása a középkorban rendkívül széles körű volt: nem csupán Európa területén, hanem Afrikában és Ázsiában is termékenyítőleg hatott a helyi kultúrákra. Bár a bizánci birodalom 1453-ban, a török hódítás következtében, véglegesen megszűnt, művészete a későbbi századokban sem vesztette el hatóerejét, sőt a pravoszláv egyházi kultúrában mind a mai napig él.
A kötetet 189 fekete-fehér és 9 színes kép illusztrálja.