A szerző jól látta a kollektivizálás hívei és az individualisták, a szegényparasztok és a kulákok közt folyó drámai harcot, és biztos kézzel, művészi felkészültséggel rajzolta meg a regény hőseinek jellemét. Gorbunov mértéktartóan, azok nélkül a túlzások nélkül mutatja be Szilajev kulákot, Jaskát, a fiát, Tarakanovot, ezt a ravasz parazitát, Kalgyint, a faluszovjet ostoba irnokát, Okulovot, a faluszovjet jámbor, naplopó, kulákbarát elnökét, és általában a falu ellenforradalmi rétegének valamennyi képviselőjét, melyek ezt az eleven, gonoszságában szörnyű fajzatot kőbálvánnyá merevítik. Gorbunov regényének sötét alakjai eleven emberek, akik a regényben éppoly könyörtelenek, éppolyan alattomosak, mint a valóságban - és az olvasó arra a meggyőződésre jut, hogy ellenük is éppoly könyörtelenül kell harcolni.
A negatív jelenségek és jellemek még mindig túlsúlyban vannak társadalmunkban, őket tehát könnyebb ábrázolni; irodalmunk valóban hozzáértéssel oldja meg ezt a feladatot. Nehezebb megrajzolni azoknak az embereknek a jellemét, akiknek életcélja a harc azok megátalkodott ellenállásával szemben, akik nem tudnak alkalmazkodni az új gazdasági formákhoz, akik képtelenek magukba fogadni a kultúrát. Gorbunovnak ez is sikerült.
A regény hőse egy pásztor, volt vöröskatona, aki arról az egyetemről került ki, melyről a Komszomol-sejt titkára büszkén mondogatja: "A Vörös Hadsereg százszázalékosan átalakítja az ember."
Bizonyára minden vöröskatona érdeklődéssel fogja olvasni ezt a könyvet, mely egy volt bajtársuk munkájáról és harcáról szól. Gaszilin pásztor egyszerű ember, de egész életét áthatja az a tudat, hogy harcolni kell. Nem ért az ékesszóláshoz, szerény, de jó gyakorlati érzékű.
"Az ügy világos - fejti ki a falu szegényparasztjai előtt. - Ezt az aljas bandát ki kell kergetni a szovjetből, de úgy, hogy hatot bukfencezzék. Gyertek velem. De ha ti nem jöttök, egyedül is nekik megyek."
És az olvasó el is hiszi, hogy ez az ember valóban egyedül is képes nekimenni valamennyinek. De ő is ember, néha kifárad, sőt elveszti biztonságát, elcsügged. Az ellenség erős, ravasz, neki meg kevés a barátja. De bátor ember, és a végén ő győz. Őt nem tudták, nem merték bántani.
Másvalakit gyilkoltak meg, a faluszovjet őrét, Fedoszejicset, a hős "kengyelfutót", akiről szintén pontos jellemrajzot kapunk. Általában nagyon sikerült a szegényparasztok ábrázolása, és jól rajzoja meg Gorbunov a női alakokat is: Ankát, akit elcsábított a kulák fia, és Fimkát, a kulák szeretőjét. S nagyon emlékezetes még a bérgyilkos, Guljas sötét figurája. Általában Gorbunov könyve jó, és annyira aktuális, hogy aktuálisabb már nem is lehet. Csak úgy árad belőle a friss levegő, a győzelem biztos tudata. Ajánlanám az ifjúság százezreinek, hogy olvassák el.
Ez a regény az imént méltatott érdemein kívül meggyőzően bizonyítja, hogy ifjú íróink nem aradnak el a valóságtól, és meg tudják érteni - ha akarják.
M. Gorkij
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
