Korunk feladata

Jelenleg egyre sürgetőbben igyekszünk kideríteni, hogy merre tart a világ, hisz mély átalakulás jeleit látjuk mindenütt az eszmék, az érzelmek, a stílusok, az intézmények világában. Sokan fájdalmasan tapasztalják, hogy zűrzavar támadt az éltükben írja Ortega y Gasset 1923-ban a spanyol Nyugatnak, a Revista de Occidentének első számában. Ugyanabban az évben jelent meg először könyv alakban a Korunk feladata is, melynek fejezetei eredetileg egyetemi előadásként hangzottak el, illetve újságcikként láttak napvilágot Madridban és Buenos Airesben. Ortega az adott válsághelyzetre általános bölcseleti keretben ad választ, s olyan témákra helyezi hangsúlyt, mint a nemzedéki felelősség,az egyéni jövőkép, a korral való szembenézés, a perspektíva, az élet és kultúra, illetve az élet és ráció viszonya. A spanyol filozófus vérbeli esszéket ír, melyekben Szerb Antal megfogalmazásával „az értelem és az érzelem latin harmóniában egyensúlyozódik ki", s eltalálja a helyes utat filozófia és líraközt. Nem csoda, hogy immár nyolcvanéve nemzedékek sora merít az óceánon innen és túl Ortega felismeréseiből és gazdag példatárából. A Korunk feladata magyar fordításban először 1944-ben jelent meg, sajnos hiányos, gyatra változatban; most José Ortega y Gasset (1883-1955) válogatott műveinek sorozatában teljesen új fordításban, hiánytalanul adjuk közre a könyvet, sőt kiegészítjük a modern kiadásokban szereplő három terjedelmes függelékkel is. Az első kettő (A forradalmak alkonya, Einstein elmeletének történelmi jelentősége) szintén 1923-ban keletkezett, és a politika, illetve a tudomány területén mutatja ki a századelő nagy paradigma váltását. A harmadik az Előszó a német olvasókhoz címet viseli, és páratlan jelentűségű az ortegai életműben: valóságos szellemi önéletrajz, melyben Ortega a német filozófiához és Németországhoz fűzűdő viszonyát is elemzi, mégpedig 1934-ben. Az Előszó nem is jelent meg a szerző életében, mert oly undorítónak találta az 1934-es müncheni eseményeket, hogy táviratilag megtiltotta a kiadását.