Zöld volt az Isten

A közelmúltban elhunyt argentin író önéletrajzi regénye az új hazakeresés s a honalapítás visszafogott hangú, költői krónikája. Hőse, az író apja, a cári Oroszországból tengerentúlra menekült nagy műveltségű, tevékeny ember tudatosan vállalja a hősi önfeláldozással járó pioníréletet, s kemény munkával valósítja meg dédelgetett álmait, hogy a kietlen chacót megélhetést nyújtó emberi lakhellyé szelídítse, s lakóit, az etnikai sokféleséget mutató bevándoroltakat, egymást segítő közösséggé szervezze.
Áttetsző finomságú, érzékletes leírásokban, festői életképekben elevenedik meg az "új honfoglalók" küzdelme s annak a gyerekből kamasszá serdülő kis hősnek, "ólommadárkának" a bonyolult, sokszínű érzelemvilága, akit a hétköznapok megannyi öröme és keserűsége és a természettel, a könyvek világával s az első szerelemmel való találkozás lélekben férfivá érlel.