Magnéta és más elbeszélések - Jókai Mór munkái 114.

"A lehetetlenséggel határos az egész helyzet, amelynek... valóságos alapjából ez az összegubancolt történet elindult..." - állapította meg a "Nagy Magyar Mesemondóként" elhíresült író egyik művében (A mi lengyelünk), de ezek a szavak nagyon is ideillenek. Micsoda lehetetlenséggel határos történetek olvashatók ebben a kötetben! És mégis, mindegyik írásmű tövénél ott lappang a valóság magva, amelyből az ágas-bogas képtelenségek káprázatától villogó, dús lombú cselekmény kisarjadt. Delejes sugárzatok közt lebegő bűvésznő és közönség előtt, színpadon lenyakazott áruló bűnhődése az első, az idő tajt igazán döbbenetesen újszerű, az olasz verismo szellemében fogant regényben; leányát, húgát, feleségét fölkoncoló apán, fivéren és férjen bosszút álló hispán fejedelem vadregényesen hátborzongató drámája; ellenségei elől Rómába menekített cárkisasszony szörnyű végzete, akit hiába védelmez nemes lelkű és rút küllemű oltalmazója, az ártatlan teremtés óhatatlanul a behízelgően szép és aljas ármánykodó zsákmányaként leli szörnyű végét a tengervízzel elárasztható borzalmas orosz katakombák zugában, mint oly sokan mások is, a történetírás tanúsága szerint; és végül a hitehagyott kincstárnok kalandja a szerelemben meg az államvezetésben, az önállóságát vesztő magyar királyság haláltusájának vércsatakosan valóságos történelmi háttere előtt...