A lélekidomár

"A történetben szereplő Lándory Bertalan, Jókai képzeletének terméke.A regény hátterében emlékezetes történelmi események zajlanak. Az egyika dél-alföldi betyárvilág fölszámolása, a másik a párizsi kommün.,,- Furcsa ember ez a mi Lándorynk - mondá egy öreg mágnás, aki máreddig is nehezen tartóztatta vissza magát, hogy a szeme közé ne nevessena bölcselkedőnek. - Mindenféle bogarai vannak!- A börtönöket tanulmányozza - magyarázza egy ifjú jogtudós: államtitkárijelölt az igazságügyminisztériumnál.- Furcsa egy passzió!- Tiszta bolondság! - Német tudóshoz illő foglalkozás! - mondogattákinnen is, onnan is.A miniszter védelme alá vette a megtámadottat.- De jeles férfi ez! Hát sok embernek van egy kedvenc eszméje, aminekaz egész életét szenteli. Ismerek egy tudóst, aki csupa madártojásokatgyűjt; megvan neki minden species: a strucctól elkezdve a kínaifán termő, virágból kikelő kacsa tojásig. Most a kihalt ősvilági dinornistojását hajhássza Madagaszkárban. Van egy másik tudósom, aki megcsupa pókokat gyűjt; az egész életét a pókoknak szenteli, s valamennyinek tudja az egész genealógiáját. Aztán egy olyan tudósra is bukkantammár, aki meg a koponyákat tanulmányozza. Akit csak megkaphat,leültethet, megméri a koponyáját. Egy képviselőtársunkat arra kérte,hogy ha meghal, adja neki a koponyáját; annyira belészeretett. Hát a miLándory barátunk meg az akasztófavirágokat szedi a botanikai gyűjteményébe.Őtet csak azok érdeklik, akik tíz esztendőn felül vannakelítélve. Ezeknél kezdődik nála a báró. Heteket eltölt a börtönökben,s tanulmányozza a gyilkosok fiziognómiáit. Majd meglátjátok, hogyegyszer egy nagy könyvet fog róla írni...""