A Damokosok - Jókai Mór válogatott művei 42.

A regény cselekménye a 17. századi erdélyi történelemhez kapcsolódik, II. Rákóczi György elhamarkodott lengyelországi hadjárata utáni években játszódik. A végső vereség előtt a fejedelem eliszkol, Kemény Jánosra bízza csapatait, azokat a "tatár khán" elfogja, "Krimiába" hajtja őket gyalog, a legaljasabb rabszolgamunkára fogja, etetve moslékkal, traktálva korbáccsal, s iszonyú váltságdíjat követelve értük. A szamosújvári "diaetán" seregestül felvonulnak az asszonyok is, követelve, hogy a fejedelem váltsa ki rabszolgaságba miatta került férjüket. Az önző fejedelem ezt megtagadja, sőt más rábízott vagyont is megpróbál eltulajdonítani, ezért a rendek leváltják, és a jó Rhédey Ferencet választják meg helyébe. A regény egyik főhőse Damokos Tamás székely főkapitány, aki a krími tatárrabságban embertpróbáló szerelmi kísértéssel küzd meg: rabtartójának felesége, Kalme úgy akarja elcsábítaní, mint Putifárné Józsefet. Amikor kiváltják, párbajban megöli a nála jóval nagyobb termetű, otromba Buzdurgánt, a párbajt eldöntő kardcsapást azóta is Damokos-vágásnak hívják. Legalább ilyen emlékezetes regényhős Czirjék Boldizsár hadnagy, a "csernátoni ezermester", aki mindenféle ravasz fortéllyal megőrzi, majd visszaszerzi Damokos váltságdíját. A Jókai-irodalom általában az író hanyatló periódusának dokumentumaként, másodrangú alkotásként bánik a regénnyel, mentegetésül legföljebb az erdélyi tájleírások szépségét és a népi figurák rajzát dicsérik, pedig a századvégi "modern" irodalom egzotikus, erotikus, "salambó-i" naturalista romantikájához is lehetne sorolni. Az utószó szerzője, Gángó Gábor sok túlzó szigorral fejtegetett bírálat után eljut a méltányos megítélés közelébe: "A túláradó mese és a túláradó nyelvi humor" ma is "szórakoztató, élvezetes olvasmánnyá" teszi A Damokosokat.