A püspök atyafisága

1890-ben bocsátja közre első és utolsó nagyobb munkáját, A püspök atyafisága regényt. Nagyobb kár a fácskáért, melyen csak egy szem cseresznye termett, mint a mely már meghozta sok évben a maga gazdag terméseit és elaggott. A püspök atyafisága tényleg csak egy cseresznyeszem, de sokat igérő. Művelt elmének gondos szüleménye. Nincs benne eredetiség, se valami nagy erő. Nagy iró soha se lehetett volna Iványiból, de jó műveket alkothatott volna. Nyelvezete gondos, szines, folyékony, élvezetes, formája elég könnyed, a szerkezet átgondolt. Van érzéke a jellemző és a finom árnyalatok iránt. A mai társadalom nem egy jól rajzolt alakját kapjuk A püspök atyafiságá-ban, mely a következő évben az akadémia figyelmét is magára vonta.