Világegyetem, élet, értelem

Az a gondolat, hogy nemcsak bolygókon van élet, igen régi keletű, még abból az időből származik, amikor a csillagászat gyerekcipőben járt.
Ez a gondolat a csillagászat fejlődésével egyre konkrétabb és tudományosabb formát öltött. A tudomány akkori színvonalához viszonyítva igazán bámulatosak a görög filozófusok sejtései, amelyeknek végső kicsengése az, hogy sok lakott világ van, s ezek hasonlók a mi földünkhöz. A középkorban és még utána is jó ideig az egyház hevesen harcolt az ellen a gondolat ellen, hogy földünk nem kitüntetett égitest, és a sok létező világ gondolatának vértanúja is akadt: Giordano Bruno, akit a szent inkvizíció bírósága halálra ítélt
Azóta a tudomány roppant nagy utat tett meg és különösen nagy volt a fejlődés az utóbbi évtized alatt, még a könyv első kiadásának a megjelenése óta is hatalmas eredmények születtek a közeli kozmikus térség meghódításában és a távolabbi kutatásban:mesterséges holdakról csillagászati megfigyeléseket végeznek, szovjet és amerikai űrszondák igyekeznek felderíteni a Vénusz és a Mars titkát, az ember leszállt a Holdra, az első közös szovjet amerikai űrkísérlet során mesterséges napfogyatkozást fényképeztek.
A szerző könyvét a lakott világegyetem gondolatának szenteli és mindent elmond, amit erről a témáról napjainkban tudhatunk, s egyúttal arról is beszél, milyen lehetőségeink vannak arra, hogy az ember egyelőre híradó eszközeivel elhagyja bolygórendszerünket és összeköttetésbe lépjen a legközelebbi lehetséges lakott világgal.
Az elejétől végig izgalmas, szellemi horizontot tágító könyvet bizonyára szívesen olvassák azok, akik kedvelik a csillagászatot, de azok is, akik csak korunk nagy tudományos problémái iránt érdeklődnek.