A cselekvés művészete

Hont Ferenc az újabb kori magyar színháztudomány jelentős képviselője Kossuth-díjas, 1925-ben Párizsba utazott, s két évig segédrendezőként tanult Gémier mellett. Hazatérte után 1937-ig a szegedi színház és több budapesti színház rendezője volt. 1933-ban megalapította a Szegedi Szabadtéri Játékokat. Az ember tragédiáját ő rendezte először a Szegedi Szabadtéri Játékokon. A harmincas évek második felében tanított az Országos Színészegyesület színésziskoláján, színházi lapot szerkesztett. 1937 43-ig vezette a Független Színpad legális, majd illegális mozgalmát. A felszabadulás után volt a Színház és Filmművészeti Főiskola főigazgatója, az Állami Filmgyártó Vállalat művészeti vezetője, a Madách Színház igazgatója, a Színháztudományi Intézet igazgatója, hogy pályafutása főbb állomásait említsük. E színes életpályát mutatják be a kötet önéletrajzi jellegű írásai. Tanári módszereiből adnak ízelítőt a Beszélgetések a színházról című párbeszédei, melyeket egy professzor és két diákja folytat a színház varázslatáról, szerepekről, rendezésről, a néző művészetéről. Színház az egész világ címmel a szerző esszéit, tanulmányait állítottuk időrendbe. Ez a rész tükrözi leginkább, hogyan küzd meg a színházesztéta témáival, hogy fejti ki elméleteit, gondolatait mind szélesebb, átfogóbb megfogalmazásban.