Szolgálat

A Szolgálat köznapi történetet mond el. Beleférne egy szokványos újsághírbe:
Bata Lajos, a boldogházi vasútállomás ötvenhárom éves forgalmistája hanyagul kezelve a legújabb típusú vasúti biztosító- és forgalomirányító berendézést, ugyanarra a sínpárra irányított két szembejövő vonatot. A tömegkatasztrófát sikerült ugyan kikerülni, egy ember mégis életét vesztette. Az ügyben vizsgálat indult.
Bata Lajos ügye elsüllyedt volna a napi hírek között, ha Gyurkovics Tibor nem vállalkozik arra, hogy kiderítse az okokat, miért így ért véget Bata Lajos hosszú, áldozatos szolgálata?
Bata Lajos egész életét a beszédes nevű Boldogházán töltötte. Itt nősült meg, nevelte föl egyetlen leányát, s húzott fel egy szoba-konyhás ki s házat magának. Itt találta meg élete értelmét: a vasúti szolgálatot, a meghitten egyhangú, de fontosnak érzett munkát. Éjszakánként, míg aki- és berobogó vonatokkat fogadta és indította, félfüllel az alkoholista tanító végeérhetetlen monológjait hallgatta technikai találmányokról, művelődéstörténeti érdekességekről, amelyekből bizony vajmi keveset értett. Annál jobban tudta a dolgát. Ám az évek felőrölték: a vonatok, a sínpárok, jelzőlámpák , vágányok szüntelen egyhangúsága. S ekkor állították be az automatát az állomásra. Aztán bekövetkezett a lélektani rövid-zárlat: két vonatot irányított egyetlen sínpárra