Gyere haza

Jodi Picoult neve számomra garancia az elgondolkodtató, árnyalt történetre, amelyet nehéz letenni. Az általam olvasott regényei közül ez már a negyedik, amelyben egy bírósági perben ütköznek az érdekek, dőlnek el emberi sorsok. Több főszereplő szemszögéből látjuk a dolgokat, s valamennyire mindegyikükkel azonosulni tudunk. Tragikus, hogy mindenkinek nem lehet igaza, pedig a világ nem fekete-fehér, mint a törvények. Legszívesebben kötelező olvasmánnyá tenném az írónő legalább egy regényét a középiskolákban, hiszen műveinek legfőbb tanulsága a mai fiatalok számára fontos lenne: súlyos problémákat csak úgy kezelhetünk, ha félretesszük az előítéleteket, a szűklátókörűséget, egy picit a másik fél "bőrébe bújunk", s--bármilyen közhelyes-- hagyjuk, hogy a szeretet legyen a legfőbb irányítónk.

Több könyvét is olvastam már Picoultnak, és eddig nem sikerült kedvencet választanom. Ez is, mint a többi könyve, olyan lelkiismereti és társadalmi problémákat, ill. tabukat ír le, amelyeket egyébként nem hiszem, hogy ilyen nyíltan kezelt volna bárki is. Minden egyes oldalát imádtam - a stílusát, a témáját, a fájdalmat és az örömet is. És az, hogy zenéket is mutatott, nagyon jó volt.

Ez volt az első könyvem az írónőtől!Eszméletlenül jó a könyv, érzelmek sorai jöttek ki rajtam mikor olvastam!Csak ajánlani tudom!