A Magyar Honvédség közreműködése Bosznia-Hercegovina válságkezelésében 1995-2013

Bosznia-Hercegovina. Az átlagembernek nem sokat mond a nem is oly távoli ország említése. Az Osztrák-Magyar Monarchia számára tragikus végű 1914-es szarajevói merénylet, az évszázadokra visszanyúló etnikai és vallási konfliktusok, a II. világháborús partizánharcok, a titói Jugoszlávia, a szarajevói 1984-es téli olimpia, a mostari Öreg-híd, a szörnyű délszláv háború a srebrenicai mészárlással és a szarajevói ostrommal. Nagyjából ennyit tudunk erről a balkáni országról. Mégis, miért fontos nekünk Bosznia-Hercegovina? Mindenekelőtt azért, mert egy közelünkben lévő állam. Másodszor azért, mert a Balkánon, különböző országokban, körülbelül 300?000 magyar él, akiket fokozottan érint a térség instabilitása. Az Európai Unió tagállamai közül igazán Magyarországnak van tennivalója a nyugat-balkáni területen, mert ki képviselhetné jobban a térség érdekeit, mint Magyarország? Bosznia-Hercegovina stabilitása egyenlő a Nyugat-Balkán stabilitásával, azaz ha Bosznia-Hercegovinában nincs rend, béke, az a környező országok, így Magyarország biztonságára is negatívan hat. A NATO és az Európai Unió közreműködésével pacifikált ország azonban nehezen működik. Bosznia-Hercegovina könnyen a szétesés valós veszélyével nézhet szembe, az ország jövője erősen kérdéses lehet, ha a politikai rendszer felerősíti a nemzetek előítéleteit és az ország bizonytalanságát. A könyv a béke és a stabilitás megteremtésében résztvevő katonák tevékenységét dolgozza fel 1995-től napjainkig. A szerzők közül nem egy személyesen is részt vett valamely nemzetközi szervezet által végrehajtott tevékenységben, ezért a forrásanyag és a feldolgozás autentikusnak tekinthető. A térség, az egész Balkán múltja és jelene nemzeti konfliktusokkal és történelmi sérelmekkel terhes, amelyeket aligha lehet orvosolni nemzetközi egyezményekkel. Mindenesetre mi magyarok a békés rendezésben vagyunk érdekeltek. Legyen hát béke Bosznia-Hercegovinában. A szerzők