Átkelés közben - Brüsszel 1990-1994

A rendszerváltozás idején Granasztói György az euroatlanti integrációt látta egyetlen lehetséges útnak Magyarország számára. Különlegesen szoros kapcsolata Antall József miniszterelnökkel lehetővé tette, hogy komoly hatást gyakoroljon a rendszerváltás időszakában a magyar külpolitikai orientációra. Magyarország érdekeinek okos, fáradtságot nem ismerő képviselete mindvégig meghatározó volt diplomáciai munkájában. A rábízott relációkban szisztematikusan és Magyarország pozitív imázsának megerősítésére törekedve építkezett. Mind az euroatlanti kapcsolatok, mind pedig a belga-magyar és a luxemburgi-magyar viszonyrendszerben olyan alapokat tett le, amelyek máig szilárd fundamentumot képeznek. Granasztói György naplója, általa készített közzétett elemzések, feljegyzések nem csupán egy elmúlt korszak lenyomatai, hanem a jelenkori őszinte reflexióknak is táptalaja lehet. A rendszerváltás idején alaposan végiggondolt külpolitikai irányok, nemzeti érdeket szem előtt tartó, felelős, elkötelezett és a szolgálat szellemében végzett diplomáciai munka a mai kihívásokkal teli világban különösen is fontos alap, amire érdemes visszatekinteni, és egyben a jövőben is építkezni.



"Nagy izgalommal indultunk el a NATO felé, reggel 8 óra után öt perccel ott voltunk. Wörner ott állt az ajtóban, kint tele volt fotósokkal és tévésekkel, és Wörner jó hangosan közölte, hogy Hungary is the first. Mi érkeztünk elsőnek, és ez szerintem nagy teljesítmény volt."



Granasztói György (1938-2016) történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, nagykövet, több közalapítvány és bizottság elnöke. Diplomáját történelem-francia szakon szerezte 1961-ben, majd a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa volt 1983-ig. 1985-től tanított az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen. 1988-ban megalapította az Atelier elnevezésű magyar-francia doktori iskolát, amelyet 2007-ig irányított. 1980 és 1990 között vendégprofesszorként tanított Lyonban, Leuvenben és Párizsban. 1990-től négy évig brüsszeli és luxemburgi nagykövet, aki a bilaterális ügyek mellett az Európai Unió mellé is akkreditált misszióvezető és Magyarország NATO mellé delegált összekötője volt. 1995 és 1999 között a Közép-Európa Intézet igazgatója, később a Teleki László Intézet főigazgatója. 1996-tól a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja, 2000 és 2002 között elnöke. 1996 és 2016 között a Magyar Szemle Alapítvány elnöke. 1999-től 2016-ig a Batthyány Lajos Alapítvány elnöke. 2011-től miniszterelnöki főtanácsadó, a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetője. Történészként a mentalitástörténet, történeti demográfia, várostörténet, középkori és kora újkori magyar történelem, társadalmi politikai folyamatok komplex elemzésével foglalkozott. Széles körű tudását, és műveltségét, illetve kiterjedt kapcsolati hálóját kiválóan kamatoztatta a rendszerváltozás éveiben, Magyarország érdekeit szem előtt tartó diplomáciai, később miniszterelnöki tanácsadói munkájában, minden közéleti tevékenységében.