A fátimai csoda

Fátima, a korábban ismeretlen kis portugál falu, Lourdes mellett a világ legnagyobb Mária-kegyhelye, Európa legnagyobb zarándokközpontja - de egyben nem korunk legnagyobb vallási-politikai szélhámossága is? Erre a kérdésre keres választ könyvében a francia újságíró.
A "csoda", amelynek eredményeként Fátima kiemelkedett az ismeretlenségből, 1917. május 13-án következett be. Három írástudatlan parasztgyerek előtt "megjelent" Mária, a "fátimai Szűz", hogy bűnbánatra, vezeklésre, engesztelésre és imára buzdítsa az emberiséget. 1917-től 1926-ig Fátima egyszerű kegyhely volt, népszerűsége 1926, a köztársaság megdöntése és Salazar uralomra jutása idején bontakozott ki, 1938-ban egész Portugália patrónája lett. Ezzel párhuzamosan kultusza világszerte elterjedt, ám szinte mindenütt a katolikus egyház integrista szárnya vette pártfogásba.
A könyv feltárja a "csodával" kapcsolatos ellentmondásokat, részletesen elemzi, hogyan segítette Fátima Salazart és Salazar Fátimát, bemutatja azt a folyamatot, amelynek során Fátima fokozatosan a "világ oltára" lett, s amelyből a helyi papság, a portugál államhatalom és az integrista egyházi körök politikai, gazdasági és vallási tőkét kovácsoltak maguknak.