Gyergyószentmiklós gazdasági-társadalmi élete az 1919-1933. közötti időszakban I-II.

Két kötetbe foglaltan jelent meg Garda Dezső Gyergyószentmiklós 1919-1933. közötti időszakát feldolgozó társadalomtörténeti munkája. A rendkívül adatgazdag és alapos szakmai elemzés az agrárgazdaság és a szövetkezeti élet, az ipar és kereskedelem működésére, a munkásréteg és a helyi elitek szerepére vonatkozóan tárgyalja az adott korszak gazdasági-társadalmi életét. A levéltári forrásokra és korabeli dokumentumokra, médiaanyagokra alapozó kiadványhoz Névmutató és gazdag korabeli fotóanyag kapcsolódik.

A könyv írója a gazdaságtörténet, néprajz és a szociológia segítségével mutatja be a Gyergyószentmiklós gazdasági helyzetét és társadalomképét az 1919 és 1933 közötti időszakban. A könyv egyik igen fontos fejezete az 1921-es évi agrárreform végrehajtását és ennek következményeit mutatja be. Külön fejezet foglalkozik a Gyergyói Gazdasági Egyesület újraalakulásával és tevékenységével. Az Ipartestületben szerveződött kisiparosok a város középosztályát képviselték. A kereskedők az ún. kereskedői körbe szerveződtek. Tagjai a város módosabb rétegét alkották. A gazdagabb örmény csoport a gyergyószentmiklósi bankokat működtette. Külön fejezetek tárgyalják az igazságszolgáltatásban alkalmazottak közösségét, a pedagógus társadalmat, az orvosok, illetve a tisztviselők közösségét. 1920-tól kezdődően Gyergyószentmiklóson megerősödött az izraelita nagypolgárság. A fafeldolgozó vállalatoknál tevékenykedő munkásokat a gyergyószentmiklósiak nagy része idegenként kezelte, akiket a városlakók kis-moszkvaiaknak neveztek. A könyv legnagyobb értéke, hogy eddig feltáratlan levéltári forrásokon és a korabeli sajtóanyagon alapul.