Túl az Óperencián... - Kálmán Imre regényes élete

Ötven éve hunyt el Kálmán Imre. Élete kész regény. Egy siófoki terménykereskedő pár harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot. A Zeneakadémián Koesslertől tanult. 1906-tól a Pesti Napló zenei referense, ? írja az első kritikát Lehár Víg özvegy című operettjéről. Ekkor kezdődik a két zeneszerző hosszú barátsága. A nácizmus elől Párizson és Londonon át Svédországba, Stockholmba emigrál. 1940-ben kivándorol az Amerikai Egyesült Államokba. 60. születésnapja tiszteletére ünnepi előadássorozatot tartottak, folytatódtak koncertturnéi. Csakhogy az Egyesült Államok nem Európa. Ott a dzsessz, a blues, a musical a könnyűzene, az operett nem népszerű. 1949-ben egy szállodában súlyos agyvérzés éri, fél oldalára megbénul, beszélni is alig tud. 1953-ban - nem sokkal halála előtt leányaira támaszkodva bénán, elesetten veszi át a francia becsületrendet. Végakaratának megfelelően Mozart, Beethoven és Brahms társaságában nyugszik a bécsi központi temetőben. Gál Róbert könyve, mely az Operett Napjára (Kálmán születésnapjára) jelenik meg, végigkíséri a zeneszerző életútját a siófoki otthontól haláláig. A könyv utolsó részében Szinetár Miklós és az operett mai nagyjai beszélnek Kálmánról, és csodálatos dallamairól.