Fogság

Spiró György

Egy század: időszámításunk szerint az első, melyet jól ismerünk és amelyet nem ismerhetünk, amelyben mitikus és valós idő és tér egymásba gabalyodik. A hasadás százada, régi és új tények és talányok, hitek és hitetlenségek, a római béke és hallatlan méretű vérengzések kora. Ekkor kezdődik az új Európa - egy új szövetséggel -, és ér véget a régi. A... bővebben
Válassza az Önhöz legközelebb eső átvételi pontot, és vegye át rendelését szállítási díj nélkül, akár egy nap alatt!
Budapest, II. kerület Libri Mammut Könyvesbolt
bolti készleten
Budapest, VI. kerület WestEnd City Center
bolti készleten
Budapest, XI. kerület Libri Allee Könyvesbolt
bolti készleten
Összes bolt mutatása
5% kedvezmény! Kosárba
5 499 Ft
5 224 Ft
Szállítás: 1-3 munkanap Akár ingyen szállítással
A termék megvásárlásával kapható: +522 pont
Olvasói értékelések
Nincs értékelés
Írjon saját értékelést, és ossza meg véleményét a többi vásárlóval!
Olvasói értékelések
dr. Bánlaki György
E remekműhöz fűzött értékelésekhez szeretném hozzáadni saját olvasói lenyügözöttségemet. Korszakos műnek tartom, az egyik legnagyobb hatású könyv, amit valaha olvastam. Nem egy római zsidó fiúról, nem egy fogyatákosról, nem Rómáról, nem a keresztényekről, görögökről és zsidókról szól elsősorban, hanem az Emberről és a Társadalomról. Időtlenül. Ezért érzünk annyi áthallást, látunk oly sok vélt párhuzamot a mával. Az emberi gyengeségek és hitványságok özönének bemutatásával (nem görbe) tükröt tart elénk. Sokaknak nem fog tetszeni, hogy kedvezőtlen színben tünnek fel sokan és sokminden. Kicsit tiszteletlen a kereszténység és annak kialakulása iránt, mások talán "antiszemitának" látják azért, mert számtalan galádságot mutat be, amit zsidók (is) egymás ellen (is) elkövetnek. De akit a hála, a barátság, az etnikai tisztogatás, a képmutatás, az árulás, a család, a közösség, az éhség, a tanulás és tudás, a hiúság, a háborodottság, a vágy, a szerelem, a hit és hitetlenség, a segítőkészség, a szerencse és a pech, a közömbösség, a kegyetlenség, a remény vagy a kilátástalanság lélektana érdekel, az mind értőbb és bölcsebb (nem vidámabb) lesz a "Fogság" elolvasása után. Izgalommal várom, hogy milyen lesz a más nyelvű kiadások, vagyis külföldi fogadtatása.
Andor
Az egyik legjobb magyar nyelven irt konyv amit olvastam. Cinikus, kiabrandito, megrendito, elgondolkodtato, szorakoztato, megnevetteto, minden benne van.
Zöld István
Furcsa, hogy nem hemzsegnek itt a lelkes beírások, de azt hiszem, tudom az okát: nehéz bármit is mondani a "Fogság" elolvasása után. Fejbekólintó, kihagyhatatlan, jóhírhozó könyv. Kinéz belőle egy világsiker. Ami persze a DaVinci-kód ismeretében még semmit nem jelent. Csakhogy erre a könyvre fix, hogy emlékezni fog, aki elolvasta. Meg az irodalomtörténet is. Spiró lenyűgöző tárgyi tudással testközelbe hozza az I. század Római Birodalmát, és átrajzolja fogalmainkat erről a világról, benne a kereszténység születésének körülményeiről. Egy percre sem téved a történelemtanár szerepébe: hangütése közvetlen, gyakran szarkasztikus, erősen áthallásos. Nézőpontja illúziótlan, de még a legvérfagyasztóbb oldalakról sem hiányzik a humor. A könyvet olvasva azt az éles levegőt szívjuk, ami a primér történések sajátja, mielőtt még rájuk halmozódott volna az őket értelmező kulturális hagyomány. Miközben rendkívül olvasmányos, régi vágású nagyregény, a "Fogság" mindvégig szembemegy előfeltevéseinkkel: sem cselekmény- és időkezelésében, sem nyelvhasználatában, sem történelemszemléletében nem azt nyújtja, amit elvárnánk. És ettől letehetetlen. Zseniális foglalata ennek a jó értelemben vett pofáraejtős jellegnek a cím. Hiába képzettársítunk Mózestől Auschwitzig, minden másképp van. Nem az írói fifika, hanem a világ tudható (és meggyőzően ábrázolt) milyensége miatt. Mellesleg dogmatikus olvasatban a "Fogság" ezerszer kényesebb ügy a fentemlített, világsikerű portékánál. Alkalmas arra, hogy vállalkozó kedvű illetékesek új "Sátáni versek"-ké nyilvánítsák. Már az minősített blaszfémia, ahogy a Názáreti minden megemeltség nélkül, hangsúlytalan, szürke mellékszereplőként "előfordul" a könyvben - valahogy úgy, mint Brueghel festményén Ikarosz. De még lesújtóbb az a kép, amit Spiró a kereszténység megjelenésének szociálpszichológiai hátteréről rajzol. De bármilyen meglepő, ez csak a felületi réteg. Mert mindaz, ami az "új" vallásban túlmutatni hivatott a társadalmi lét barbarizmusán és nihilén, de amit Spiró komolyanvehetetlen eszképista barkácskísérletként, holdkóros szerencsétlenek méltóságpótlékaként lát eleve félresikerülni, hiánytalanul megvan és szép csendesen ragyog Uri, a főhős ártalmatlan, jámbor kultúrlényében és abszurd kanyarokat vető, prózai életútjában.
Mutasd az összes véleményt

Események

H K Sz Cs P Sz V
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3