Ferencváros kétszáz éve

Ferencváros területén már a XV. században volt lakott település. A törökök kivonulása után csak romok maradtak belőle, de a XVIII. század folyamán gyarapodásnak induló Pest vonzásában ez a terület is benépesült. Két évszázad alatt a városrész végigélte a városfalak lebontása utáni hirtelen gyarapodást, az 1838-as nagy árvíz pusztítását, Hild János városrendezési terveinek hatását, amely létrehozta a pesti Duna-part európai hírű, egységes

klasszicista beépítését, a kiegyezés utáni rohamos városfejlődést és a századforduló környékén a megtorpanást. A XX. században Ferencváros jelentős része áldozatul esett a mesterségesen felduzzasztott budapesti ipar környezeti pusztításának, lakossága a leromló szociális és gazdasági viszonyoknak. Végül egy nagyszabású koncepció, amely a múlt értékeire és a jövő feladataira egyaránt figyelmet fordított, megalapozta a városrehabilitáció stratégiáját, és ezzel Ferencváros az egyik legrosszabb presztízsű kerületből Budapest legdinamikusabban fejlődő kerületévé vált. Könyvünk ezt a folyamatot követi nyomon.