Vérbosszú

" Amikor a szóbeszéd eljutott a majorig, Mahaz senkinek sem szólt egy szót sem, elhagyta a majort, a felső csegemi úton leereszkedett a hegyről, s a házát megkerülve a Szabid völgykatlanba ment; ott az áldozati diófánál megesküdött, hogy a véréből iszik annak, aki a városban vagy bárhol másutt foltot ejt az ő Hikur lánya becsületén.
Hikur valóban nem mondta neked, hogy megesküdtem: ha ez még egyszer előfordul, iszom a véréből annak, aki elköveti? kérdezte Mahaz
Valamikor mondta sóhajtotta Saliko. Hiszen én nem erőszakkal
Ha egy kisgyereknek, mondjuk, mérgezett cukorkát adsz, az sem erőszak. Nem igaz? kérdezte Mahaz
Bűnös vagyok mondta Saliko
Hah! nevetett föl gúnyosan a pásztor, és oda sem nézve, a kése után nyúlt, kihúzta tokjából, s hegyével az ég felé bökött.
Ezt neki mondd"