Miért fenntarthatatlan, ami fenntartható?

Az ökológiai fenntarthatóság szempontjainak megfelelő kezdeményezések a társadalmi-gazdasági fenntarthatóság feltételeinek híján nem gyakorolnak környezetükre vonzerőt, a résztvevőktől aránytalanul nagy áldozatot követelnek, fennmaradásuk is kétséges. A falvak újjáélesztéséhez, a környezetbarát fejlesztésekhez szükséges feltételek nem adottak, de nem is elérhetetlenek, a kibontakozás egyik legfőbb akadálya az együttműködés hiánya.
Lesz-e a csírából növény, hoz-e virágot, gyümölcse megérik-e, vagy elveri a jég? - a földet művelő ember tudja, hogy ezeket a kérdéseket a mezőgazdaságban soha nem lehet előre megválaszolni. Az egyre szélsőségesebbre forduló időjárás viszontagságait mifelénk tetézik az agrárpolitika kiszámíthatatlan változásai. Lesz-e még ereje a marhavagonkori népvándorlás hullámaitól sújtott, nemzedékről-nemzedékre megtizedelt és kifosztott magyar vidéknek, hogy a saját lábára álljon, s első lépésként helyreállítsa az ország önrendelkezését legalább az élelmezés terén? Vagy ,,Európa éléskamrája" most lesz csak igazán ,,három-millió koldus országa"? Mindezt megmutatja a jövő. E kötet lapjain az olvasó csupán látleleteket talál, úti beszámolókat a vidékfejlesztés rögös útján próbálkozó közösségekről,emberekről.

Farkas Gabriella az ELTE Társadalomtudományi Karán működő Közös Örökségünk Kutatóműhely és a Nonprofit Média Központ Munkatársa, fordító. Fő érdeklődési területe a kistelepülési és kistérségi közösségépítés és gazdaságfejlesztés, valamint a társadalmi nyilvánosság és a civil média világa. Munkájához a kedvet és kitartást hat gyermeke adja.

Lányi András Az ELTE TÁTK oktatója, író, filozófus. Esszékötetek, szépirodalmi művek szerzője, ökofilozófiai szövegggyűjtemények szerkesztője, az Élőlánc Magyarországért alapítója. A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosi Hivatalának tudományos munkatársa. Válogatott ökofilozófiai tanulmányai Az ember fáj a földnek címmel a L'Harmattan Kiadónál jelentek meg 2010-ben.