Égből kapott... - Egy stewardess emlékei

Negyven éve nézem a csillagokat, s most ők villantják fel rendszertelen rendben az elmúlt évtizedek legérdekesebb történéseit: a három levelet, a tanfolyamot és Brezsnyev elvtárs unokahúgát. A görög macskákat és a párizsi Mackó sajtot. A kinyílt gépajtót, a leningrádi rendőrt és Zulejkát, a hastáncosnőt. Az amszterdami szexleckét, a hajnali zongorafutamot és a disszidált másodpilótát. A mini tragédiákat a fedélzeten és a rettenetes repülőgép-katasztrófákat. A gépeltérítő cseh suhancokat és a finn drogos halálát. Catherine Deneuve-öt, Sylvester Stallonét, Rod Stewartot, Freddie Mercuryt, Jonny Casht és Gina Lollobrigidát. Kádár Jánost, Losonczi Pált, Horn Gyulát, Habsburg Ottót, Antall Józsefet, Göncz Árpádot és a hepciáskodó államtitkárt. A thai boncot, a katolikus Szentatyát és a saigoni buddhista szerzetest. Ahogy végigszáguldanak a képek a csillagfényben, megértem a buddhista szerzetes igazságát: mindannyian "fahasábok vagyunk, s az a sorsunk, hogy fellobbanjunk egy rövid időre, és míg létezünk, tápláljuk az élet tüzét".