Az orvostudomány története - Második bővített kiadás

A tankönyv tizenkét fejezetben foglalja össze az orvostudomány históriáját úgy, hogy az archaikus és az antik orvoslásról szóló fejezet még valóban a medicina történetét tárgyalja, a középkort és az egyetemalapítások korát (az ún. folyamatos orvosképzés megindulását) összegező két fejezet azonban már inkább csak az európai és az arab (talán pontosabb lenne a Mediterraneum térsége körüli) orvoslásról szól. A reneszánsz és a humanizmus kora, a XVIII., a XIX. század, valamint a XX. század első felének orvoslása, továbbá az Orvosi szakágazatok kialakulása a XIX. században c. fejezet már csak az európai orvoslás történetével foglalkozik. (Ez utóbbinál annyival terjedelmesebb anyagról van szó, amennyiben be akarja mutatni azt, hogy pl. az ún. sebészeti kisklinikumok, ill. az egyes modern, napjainkig alakuló orvosi diszciplínák története sem önálló ágazatként-tudományként való megjelenésükkel kezdődik; itt ez az ortopédia történetét foglalja össze, bemutatva, hogy az annyi évezred, amennyi évszázad az Andry alkotta fogalomtól máig eltelt). A tizedik fejezet a magyar orvostudomány történetét vázolja a középkori pécsi egyetem alakulásáig, különös tekintettel arra, hogy oktattak-e orvoslást (a XIV. századot követő magyar eredmények rövid összegzése az egyes fejezetek végén található). A második kiadás idegennyelvű összefoglalókkal bővült. A módszerről annyit feltétlenül el kell mondani, hogy ahol lehetett, a medicina történetét mindenütt az egyetemes történet vázlatos folyamatába állítottam (szinte mindenütt utalva a művészeteknek az embert máig csodálattal eltöltő eredményeire). Ennek nemcsak a hallgatók történelemismeretének hiánya az oka. Sokkal inkább az, hogy érzékeltessem: a medicina történetének öt évezrede alatt az orvoslással foglalkozók semmivel nem voltak kevésbé tehetségesek, mint azok a nagy művészek, matematikusok, mérnökök, akiknek sok évezredes eredményei a Holdra szálló XXI. század emberét is csodálattal töltik el (voltak sok évszázadon át csodált orvosi eredmények is, amelyek azonban mára már inkább csak mosolyt fakasztanak). Ha az ember 4700 éve felépíthette a nagy piramisokat, ugyanekkor megalkothatta az Egyetlen, Mindenütt jelenlévő, Láthatatlan Isten kultuszát, ha 2300 éve létrehozhatta a csaknem ugyanennyit megélt geometriai rendszert, továbbá ugyanekkor a 0-val kiegészített 10-es alapú helyiértékes számírást, ha több, mint 2200 éve két professzor megalkothatta a heliocentrikus világképet, ha egyetlen mérnök 1900 éve megtervezhette a 2,5 km hosszúságú, márványba vésett „képregényt", és ugyanezen mérnök megtervezhette és felépíthette az európai építészetben 1900 éven keresztül felül nem múlt kupolát, ugyanakkor tudományunk története ezekhez hasonló, máig csodált (és érvényes), évezredeket megélt eredményeket (az ezen alkotók kortársaiként élő orvosok részéről) felmutatni nem tud, akkor ez azért van, mert a medicina tudománya (tárgyának alanya) sokkal-sokkal bonyolultabb. Ha az orvostörténelem egyik nagy egyénisége már több mint 1100 éve azt mondhatta, hogy a medicina eredményeit évezredek alatt orvosok ezreinek munkássága hozta létre, akkor mi bízvást elmondhatjuk: a medicina ötévezredes története alatt orvosok tízezreinek munkássága alkotta meg a mai orvoslás grandiózus eredményeit...