Vígsággal zeng Parnassusnak magas teteje - 18. századi kottás források és a magyar zenei néphagyomány

A magyar zenetörténet kéziratos és nyomtatott kottás forrásokban szegény, és többnyire a meglévők sincsenek koruk európai színvonalán. Különös jelentősége van tehát a zenei néphagyománynak, amely számos régiséget tartott fenn, és így segíti a sokszor kezdetlegesen, pontatlanul lejegyzett források értelmezését. Ezért írhatta Kodály Zoltán, hogy a magyar zenetörténésznek először folkloristának kell lennie".
A könyv arra kíván választ adni, hogy milyen - a magyar népzenével összefüggő - forrásokkal rendelkezünk a 18. századból, és ezeknek mi a jelentősége a zenetörténet, illetőleg a zenefolklorisztika szempontjából. Az internetes hangzó melléklet műzenei és eredeti népzenei példái illusztrációként szolgálnak a kottás közlésekhez.
Tekintettel a téma nemzetközi, főként közép-európai vonatkozásaira, a könyv magyar és angol nyelvű.