Gyakran sokkal könnyebb átadni mondanivalónkat egy-egy kis történet segítségével, mint ezer okos szóval. Így a dolgok könnyebben helyükre kerülnek. Sőt, akinek sikerül a történetet megfelelő időben és helyen bevetni és izgalmasan előadni, az előtt nem ritkán olyan lehetőségek nyílnak, melyek egyébként rejtve maradnának.
A könyv tartalma:
A kötet 125 rövid történet tartalmaz. A történetek a felhasználás megkönnyítése érdekében különböző témakörök szerint vannak csoportosítva: kommunikáció, csapatépítés, vezetés, értékesítés, tárgyalás, változás, önmenedzselés, időmenedzsment. Ezen kategóriákon belül is további probléma- és témafókusz besorolást ad a szerző, például a csapépítésen belül témakörök: csapatszellem jelentősége, közös cél, tabutémák, egymással szembeni hangnem, másokkal szembeni elvásásaink hatásai, nyitottság és őszinteség jelentősége, véleménykülönbségek tisztázása, stb.
Minden történetek végén találunk felhasználási segédletet: lehetséges kérdéseket a visszacsatoláshoz, a téma feldolgozásához, ötletek a vizuális és gyakorlati megjelenítéshez, tanácsok és példák a történetek hatásairól, valamint esetlegesen előforduló lehetséges nehézségek.
A történetek között találunk klasszikus meséket is, amiről esetleg is gondoltuk, hogy ilyen célra is alkalmas lehet. A történetek lehetnek lebilincselőek, lelkesítőek és közvetíthetnek felismeréseket. Megfoghatóvá tehetnek dolgokat, és ezt az ember számára közvetlenebb és gyakran könnyebben értelmezhető módon teszik.
Felhasználás:
A mesék, történetek felhasználási köre rendkívül széles az elsődlegesen tréningeken való felhasználásuk mellett, éppolyan jól használható megbeszéléseken, prezentációk elkezdésénél, meetingeken, workshop-okon. A könyv klasszikus meséket is tartalmaz, amiről nem is gondoltuk, hogy ilyen célra is alkalmas lehet.
A könyv bevezető részeiben nemcsak arra kapunk választ, mire használhatjuk a történeteket, hanem hogyan használjuk, vagyis milyen módszereket kell alkalmazni ahhoz, hogy a történeteknek legyen hatásuk: hangszín, hanglejtés és kiejtés, szünetek a beszédben, felolvasási- és beszédtempó, mimika, gondolkodási idő a végén és dramaturgia, időpont kiválasztása.
Részlet a könyv bevezető részéből:
Néhány évvel ezelőtt egy gazdasági etikával foglalkozó szimpóziumért voltam felelős, aminek megnyitójára két embert hívtam meg: egy férfit és egy nőt. A férfi világszintű gazdasági vezető sikeres, befutott, kiváló szónoki tehetséggel rendelkezik. A nő, aki magas tudományos fokozatot ért el sikeres és befutott, de nem igazán találja fel magát, amikor mások előtt kell beszélnie. A gazdasági vezető kezdte, feszélyezetlenül állt és beszélt, tudatában volt megjelenése és szavai hatásának. A tudósnővel egészen másképp volt. Testtartása, halk hangja és bizonyos elhagyatottság jelezték, hogy valójában egyáltalán nem kedvére való a szónoki magaslaton állni (inkább mintha menedéket keresett volna), és hogy igazából semmi mondanivalója nem volt a 300 hallgató részére, de felelősségteljesen el akarta végezni a rábízott feladatot. Nehéz volt számára kiállni az előtte felszólaló után, akinek kifinomult gazdasági szókincse és egyéni előadásmódja mindenkire nagy hatást tett.
Miután a hallgatóság hozzászokott a nő inkább halk hangjához és szegényes szókincséhez, az érdeklődés egyre inkább fejtegetései tartalmára irányult. Hirtelen mindenki néma csendben figyelt rá, mert a nő bevonta közönségét egy történetbe egy egyszerű, rövid történetbe, melyben néhány szóval elmesélte, mi is az etika:
Egyszer egy faluban élt 100 parasztember. Megállapodtak, hogy mindegyikük naponta egy tehenet küldhet ki az alpesi rétre legelni. Mindez hosszú időn keresztül nagyon jól működött. Egy nap mégis észreveszi az egyik parasztember, hogy a szomszédja nemcsak egy, hanem két tehenet küld az éppen előttük átvonuló csordába. Nem akart hinni a szemének, és egészen biztosra akart menni. Ezért másnap reggel körülbelül ugyanabban az időben újra az ablakba állt és mit látott? Újra két tehenet engedett ki a szomszéd az istállóból. A parasztember fel volt háborodva, de haragja nem tartott sokáig. Csakhamar támadt egy ötlete: Ha eddig működött a szomszédnak két tehénnel, akkor valószínűleg az sem fog feltűnni, ha én magam is küldök egy második tehenet a legelőre. Kigondolta és már meg is valósította tervét így már 102 tehén ment reggel a legelőre, akik közül mindnek egyforma mennyiségű táplálékra volt szüksége. Természetesen egy idő után ezt is észrevették a faluban, és minden héten egyre több tehén volt a legelőn, ami 100 tehénnek bőséges táplálékot nyújtott, de 120, 130, vagy akár 150 tehénnek már nem volt elégséges. Így omlott össze bizonyos idő elteltével egy rendszer, melynek alapja a tisztesség, őszinteség és bizalom volt.
Az etika fogalma tehát, Hölgyeim és Uraim, érkezett az előadó fejtegetései végére egészen egyszerű: Nem a tehenek nagy száma tette tönkre az alpesi legelőt, hanem a százegyedik tehén. A rendszer összeomlásához elég egyetlenegy, aki a rendszert belülről megtámadja.
Hosszú és lelkes tapsot kapott, de a legszebb elismerést ő már nem élte át személyesen. A szimpózium három napja alatt egyszer sem idézték a gazdasági vezető kifinomult szavait, viszont mindenki egyfolytában a 101. tehénnel példálózott.
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
