A tengert akartam látni - Négy munkásportré

"Dokumentum-portrénak nevezném régóta formálódó, kedves műfajomat- írja a szerző.- Számos előnyét érzem az ilyesfajta megközelítésnek: az egyszeri karakterek és életsorsok rajzán túl népes közösségek világát tudom láttatni így, az egyedi hitel igényével, de egyszersmind azt a látásmódot is be tudom mutatni, amellyel modelljeim helyzetüket átélik. () Portréfestő vagyok; az a dolgom, hogy ha modellem orrán bibircsókot látok, odafessem azt is a képre, akkor is, ha nem helyeslem azt a bibircsókot.
Amikor a munkások felé fordult az érdeklődésem, magam is meglepődtem, hogy mennyi felfedeznivaló van mai világunkban. Amit most felfedeztem és leírtam, a munkás olvasónak tükör az önismerethez, másoknak forrás az ismerethez közvetlen házunktájáról- amelyet, úgy vélem, nem ismerünk eléggé. Az utóbbi tíz évben aggasztóan növekedtek a távolságok, szűkültek az információáramlás csatornái társadalmunk rétegei között- a távolságot áthidalni vagy csökkenteni legalább: ez volt a célom ezzel a könyvvel."

Csalog Zsolt 1935-ben született Szekszárdon. Néprajzot, történelmet, régészetet tanult. 1956-ban egyetemistaként fegyverrel harcol a szabadságharcban, többek között a rádiónál. Kemény Istvánnal kutatást végez a cigányok körében, erről szól a Kilenc cigány című műve. 1977-ben aláírta a Kenedi János által kezdeményezett Charta nyilatkozatot. 1988-ban részt vesz az SZDSZ megalapításában. 1993-ban Derdák Tiborral, Horváth Aladárral kidolgozzák a Roma Polgárjogi Alapítvány tervét, amit később a Soros alapítvány segítségével megvalósítanak. 1997-ben hunyt el rákban.