Mina Laury

Charlotte Brontë mindössze húszévesen, 1836-ban kezdte írni a Napi eseményeket. Az itt még mellékszereplőként feltűnő Mina Lauryval a második kisregényben már mint főszereplővel találkozunk. Soha nem szűnő, minden áldozatra kész szerelme az arra érdemtelen, hűtlen Zamorna iránt kitűnő alkalmat ad a szerzőnek arra, hogy a női lélek finom rezdüléseit a maguk mélységében ábrázolva nagy előrelépést tegyen önálló alkotóvá válása folyamatában, s kilépjen példaképei, azaz testvére és korábbi szerzőtársa, Branwell, valamint a romantikus költőóriás, Lord Byron árnyékából. Charlotte Brontë itt közreadott két kisregénye, a Napi események és a Mina Laury szereplői ismerősek már a szerző Stancliffe-fogadó, Henry Hastings kapitány, Julia és Caroline Vernon című írásainak olvasói számára. Cselekményük azokéhoz hasonlóan a korabeli Angliára emlékeztető, félig-meddig fiktív királyságban, Angriában játszódik. Az olvasó így egyfelől hiteles forrásművet tart kezében - bepillantást nyerhet az angol irodalom legtermékenyebb időszaka, a korai viktoriánus éra világába, a nemesség háborúkkal is terhelt mindennapjaiba -, másfelől figyelemmel kísérheti a ma is rendkívül népszerű írónő alkotói fejlődésének egy újabb fázisát, melyben már megcsillantja Jane Eyre és Villette című regényeinek erényeit.