Nők

Az a gondolat, hogy a szex valami tiltott dolog, megmagyarázhatatlanul felizgatott. A szex nekem olyan volt, mint amikor egy állat egy másikat halálra kínoz. Valahányszor elélveztem, az illedelmesség arcába élveztem, a fehér sperma mintha halott szüleim arcán csorgott volna le. Ha nőnek születtem volna, biztos, hogy prostituált lettem volna. De minthogy férfinak születtem, állandóan kívántam a nőket; minél lecsúszottábbak voltak, annál inkább. A nők - a rendes nők - megrémítettek, mert a végén mind a lelkemet akarta, holott azt, ami még megmaradt belőle, szerettem volna megtartani magamnak. Azért kívántam annyira a prostituáltakat, mert belőlük általában már minden érzés kihalt, kemények voltak, és semmiféle személyes követeléssel nem álltak elő. Az ember semmit sem vesztett, amikor elmentek. Ugyanakkor egy finom, rendes nőre is vágytam - annak ellenére, hogy egy ilyenért milyen hatalmas árat kellett fizetni. Szóval, így vagy úgy, de el voltam veszve. Egy erős férfi lemondott volna mindkettőről, csakhogy én nem voltam erős. így hát folytattam elkeseredett küzdelmemet a nőkkel, illetve a nővel - mint olyannal, mint elvont fogalommal.