Incarceron

Az első pillanattól fogva tudtam, hogy ez nekem való könyv. Már a borító is teljesen lenyűgözött, egyszerűen meseszép, a történet pedig telitalálat, imádtam az egészet úgy, ahogy van.Az írónő által felépített világ egyedi, komplex és egyszerűen fantasztikus. Nem is találok szavakat rá, annyira jól megálmodta és létrehozta az egészet. A két birodalom felépítése, egymáshoz fűződő kapcsolata érdekes és sajátos, de erről többet nem árulok el, mert spoiler lenne. A börtönt úgy ábrázolja, mint gondolkodó és döntéseket hozó rendszert, ami mindig figyeli a benne élőket, ha úgy tetszik neki, terepet rendez, lezár vagy esetleg elgázosít egy-egy területet. A külvilág is szépen kidolgozott és felépített, már a gondolat is elképesztő, hogy egy fejlett társadalomból visszaléptek egy lényegesen egyszerűbb és fejletlenebb életbe, mindezt azért, hogy a romlást és hanyatlást megállítsák. Az ötlet elég abszurd, de pont ezért tetszik annyira. Őszintén szólva egyik világban sem élnék szívesen, a külvilágban is rabok az emberek, csak másként. A két főhőst, Finnt és Claudiát ugyanazok a célok hajtják, mindketten saját börtönükből akarnak kitörni és eközben megtudni azt, hogy kik is ők valójában. A könyv nemcsak egy izgalmas és kalandos történet, hanem a két főszereplő önmagára találása is. Mindketten okkal vannak ott, ahol vannak és ezeket az okokat is megpróbálják kideríteni. Imádtam a könyv hangulatát is, nyomasztó, sötét és sugárzik belőle a reményvesztettség érzése . Hatott rám és ezt szerettem. Ráadásul nagyon olvasmányos és pörgős, egy percig nem unatkoztam. Mindenkinek ajánlom, nekem felejthetetlen élmény volt, az eredetisége üdítő a sok tucatkönyv között. KEDVENC. Ide nekem a folytatást. :)