Ki, mikor, kivel (nem) házasodik? - Párválasztás Magyarországon

Az elmúlt évtizedben, amióta statisztikával, szociológiával foglalkozom a KSH Társadalomstatisztikai Főosztályán, sokféle aspektusból vizsgáltam a családok jólétét. Foglalkoztam a társadalmi tagozódás, a társadalmi mobilitás kérdéseivel, az iskolázási esélyegyenlőtlenségek nemzedékek közötti újratermelődésének okaival, a nők munkaerő-piaci életútjának sajátosságaival, a háztartások anyagi helyzetének jellemzőivel és gazdálkodási szokásaikkal. Ezek a kutatások arra hívták fel a figyelmemet, hogy anélkül, hogy tudnánk valamit a háztartások keletkezésének körülményeiről, azokról a mechanizmusokról, amelyek létrehozzák a családot, nagyon nehezen érthetjük meg későbbi sorsukat, életútjukat. Szükségtelen bizonygatni: az a tény, hogy kivel kötünk házasságot, vagy hogy egyáltalán megházasodunk-e, kialakítunk-e egy tartós, a közös életvitelen alapuló partnerkapcsolatot, életünk számos későbbi eseményét meghatározza. Befolyásolja gyermekvállalási terveinket, munkaerő-piaci karrierünket, anyagi lehetőségeinket, a nagy beruházásokra vonatkozó döntéseinket éppúgy, mint a mindennapok apróbb gondjainak kezelési technikáit. De lényeges hatást gyakorol gondollcodásmódunkra, értékeinkre, attitűdjeinkre, a világról alkotott elképzeléseinkre is. Sőt, egy elhamarkodott, rossz választás mindjárt az együttélés elején megpecsételheti annak sorsát, és a konfliktushelyzetek olyan sorát indíthatja el, amely a kapcsolat felbomlását eredményezheti. A társadalmi rétegződéssel foglallcozó szakirodalomban régi vita tárgya, hogy mi is tekinthető a modern társadalmak alapegységének, az egyén vagy a család . Magyarországon már a nyolcvanas évek elejének rétegződésmodell-vizsgálata "felismerte" ezt a problémát akkor, amikor a társadalmistátus-csoportokat mind az egyénekre, mind a családokra vonatkozóan kialakította, és az egyenlőtlenségek rendszerét mindkét vonatkozásban elemezte (KOLOSI 1987, 3. rész). Akárhogyan is dőljön el ez a vita, az kétségtelen tény, hogy a család és a házasság a civilizált társadalmak két olyan intézménye, amely ez idáig túlélt minden megrázkódtatást. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy e két intézmény elmúlt évtizedekbeli fejlődése olyan irányba mutat, ami joggal kelt aggodalmat a gazdasági-politikai döntéshozókban és joggal irányítja a társadalomkutatók figyelmét ezen változások lehetséges okaira.