Debreczeni Márton, az "egyetlen" erdélyi bányász műszaki öröksége

A kalotaszegi Magyargyerőmonostoron nevezetes fazekascsalád sarjaként 1802-ben született Debreczeni Márton a reformkori Erdély ipartörténetének kimagasló személyisége: mérnök, feltaláló, iparszervező, szakíró és szótárszerkesztő, aki szerteágazó tevékenységévei az erdélyi bányászat korszerűsítése és a fémkohászat fejlesztése terén egyaránt maradandót alkotott, de kora divatjának engedve gazdag irodalmi örökséget is hagyott maga után. Érdekes, hogy míg szépirodalmi tevékenysége viszonylag ismertebb, műszaki hagyatékának teljes körű feldolgozásával adós maradt az utókor. Ebből az adósságból kíván valamennyit törleszteni könyvünk Debreczeni életpályájának fölvázolásával és a kéziratos hagyaték ismertetésével, a tragikusan rövidre szabott életútba ágyazott életmű bemutatásával. A kéziratos dokumentumok feldolgozása során elsődlegesen a műszaki újításokra terjedt ki a szerző figyelme, ennek a jegyében bontja ki Debreczeni Márton műszaki-tudományos tevékenységét, amelynek eredményei (mindenekelőtt az akkori vaskohászatba bevezetett legkorszerűbb levegőfúvója, a Debreczeni-csigafúvó) nemcsak itthon, hanem külföldön is elismerést szereztek számára. Egyszersmind megannyi szakközlemény szerzőjeként, fontos bányászati szakszótárak szerkesztőjeként úttörő szerepet játszott a magyar műszaki nyelv megteremtésében és további fejlődésében. A könyv háttértörténetéhez tartozik az Erdélyi Múzeum-Egyesület kezdeményezésére indított nagyszabású program, melynek keretében Debreczeni életművének fellelhető dokumentumait digitalizálták és folyamatosan közreadták. E munka folyományaként született meg sorozatunknak ez a legújabb kötete is.