Az eltévedt tank - (dedikált)

Balázs József első novellás kötete a hetvenes években született írásait tartalmazza. A gyűjtemény két novellafüzért foglal magába. Az elsőben a félelmet, a fenyegetettséget és a megaláztatásokat, az ötvenes évek magyar falujának drámáját örökíti meg, s többnyire egy kisfiú, Neviczky szemszögéből mutatja meg azt a Szabolcs-Szatmár megyei falut, amelyben maga az író is nevelkedett. Míg az első ciklusban a harminc évvel ezelőtti kollektív félelem és szorongás rendkívül erőteljes, drámai erejű novellákban idéződik fel, a másodikban napjaink alkotó értelmiségének egy rétegéről ad látleletet a szerző. Az elbeszélések hőse Hamala Henrik, a tehetségesnek indult, negyvenkét éves festő, aki napjait presszókban és kocsmákban tölti, művészfélék, lecsúszott egzisztenciák társaságában, s e tartalmatlan "lötyögés" közben arról ábrándozik, hogy újra elkezd festeni, mindenkitől különböző, eredeti és jelentős alkotásokon töpreng, ám a megvalósítás késik, csak az élet céltalanságának, reménytelenségének tudata marad számára. Balázs József kitűnően ismeri és érti az ábrázolt világot, s a novellák mindegyikében emlékezetes hősöket, hiteles atmoszférát teremtve, láttató erővel jeleníti meg.