Az álmok asszonya

Csáth Géza Az 1933-ban Németh László által megfogalmazott titkos Csáth Géza kultusz megerősítése a Lazi Kiadó által kiadott kötet, mely Az álmok asszonya címet viseli. Nyilván a kiadó a már megjelent öt Csáth Géza novelláskötetből merített, de állt már elő a Lazi Kiadó ( Szeged) néhány éve, eleddig ismeretlen Csáth- napló részletekkel már. Az igazi Csáth novellák reneszánszát azonban egy szabadkai kutatónak (Dér Zoltán) köszönhettük - eddig. A most megjelent novellás könyv mintegy felel Németh László esszéjére, aki nőhalmokon bukdácsoló fiú -nak írja le az írót. Az eddig megjelent novellaválogatásokból hiányoznak az ifjúkori művek, írta a rendszerváltás éveiben az íróról monográfiájában Szajbély Mihály (Gondolat Kiadó). A freudista iskoláztatású Csáth édesanyja korai halált (nyolc éves volt) soha nem tudta teljesen feldolgozni. Csáth Géza nőalakjainak ábrázolásához azonban ez adhat kulcsot kezünkbe. Ez fogalmazódik meg a Találkoztam anyámmal c. novellájában is. Általában elmondható a válogatásról, hogy szerencsésen jeleníti meg a Csáth novellák felszínén látszó, de mögötte munkáló diszharmóniát. Csáth jó iskolát talált a nemiséghez Szabadkán. Kosztolányi volt az első vetélytársa. Közösen udvaroltak egy vaskereskedő feleségének, mázsákkal mérhető szegeket felvásárolván. Kosztolányi vehemens szeladon lehetett, komoly ellenfél, hisz a közösen alapított Előre c. lap forgótőkéjének felhasználása árán ismerte meg a szerelmet, mert az egy forint ötven krajcárt kitevő tiszta vagyont egy szőke démonnál feláldozta a szerelem oltárán. Juhász Gyulához hasonlóan a színházi drapériák közt lesz elsőször szerelmes, előbb Tarján Ida drámai szendébe, majd Csendes Alice lesz a végzete. A beteljesületlen szerelemről szóló Kályha c. novellája révén figyel fel rá Bródy Sándor, noha az író még csak tizenhét éves. Szerencsére az írás eme antológiában megtalálható. Elgondolkodtató, Csáth Géza nőalakjairól szólván, hogy Jókaitól, vallomása szerint azért fordult el, mint mondta, mert Jókai a nők írója, s hiányzik belőle az igazi nagyság. A palicsi szabadfürdőzést szorgalmazó fiatalemberből hiányzott a Jókaihoz és Mikszáthoz hasonló, naiv nőszemlélet. A most tárgyalt kötet A vörös Eszti c. írásában vallja meg, hogy egy bukott szolgálólány oldalán ismerte meg a testi szerelmet, ami mindvégig fontos Csáth Géza életében. Naplójában gondosan felírta a naponkénti nemi aktusok számát, gondosan elkülönítve a vaginális és az anális behatolást. Lokalizálva, a most tárgyalt kötet nőalakjai között egyforma arányban találhatni iskolaigazgatók lányainak szende báját, és a férjhez menést életcélnak felfogó, gyakorlatias kisvárosi menyecskét. Ugyanakkor nem adja magát oda a cinikus Schopenhauernek, sőt Parasztszerelem c. írásában vitát nyit vele. Ám már korai írásaiban leszögezi, hogy noha az ifjúság és a vágy egy tőről fakad, ezek később kioltják egymást. Csáth felfogásában a parasztszerelem a kultúra betegségétől érintetlen, vad állatias szerelem. A természetes ösztönök vad kiélése. A kultúrától érintetlen ember él a pillanat boldogságáért, és szeret, amíg csak él. Ám a kultúr fertőzött ember már gondolkodni tanítja az embert, és nem élvezni az életet. Eközben védelmére kel a Petőfi révén elhíresült Prielle Kornéliának is, aki nyolcvan éves korában kezdett egy gyöngéd liasont egy jóképű harmincas ulánussal. Érvei mögött azonban ott munkál Nietzsche is. A későbbi Csáth bizarr és izgató színeinek forrását itt kell keresnünk. A Pán halálával elköltözött szatír azonban magával viszi a művészete is. Csáth lélekábrázolása új utat keres. Idillikus és elégikus novelláinak főhőseiben ott dolgozik a naturalista ösztön. Majd átfordul szimbolizmusba néha. Ez azonban Csáth pályaképének döntő fordulata lesz: A szimbolikus történetektől azonban a lélek titkainak kutatása felé is el lehetett indulni(Szajbély Mihály) Plusz, mínusz kezelte az allegóriát is: bibliai parafrázisában József nőgyűlölő lett, mert nem akadt Putifárné-ja. Később visszafordul a természetességhez. Szeptember (19039. c, írásának hősnője maga a természetesség: Nő volt, jószívű és gondos, mint egy állat, ki jól kiszemeli a fészeképítésre a helyet és élni akar, és él. Az utolsó novellák is mutatják, hogy mennyire foglalkoztatta a nőiség természete, amik már nem Freud közvetlen hatását éreztetik, hanem saját pszichoanalitikus koncepciójának eluralkodását (Tálay főhadnagy). A főhadnagyné rajtakapja a férjét, amikor az a híres primadonnával csókolódzik a színházi öltözőben, s ezzel asszonyi öntudatát vérig sérti. Elsősorban szexuális önérzetét. Később azonban hajlandó volt elhinni, hogy nem történt semmi. Csáth Gézával azonban nem bánt ilyen kegyesen a sors.