Esti üzenetek

Annus József új kötetében is - híven eddigi írásainak realista szemléletéhez - olyan témákkal foglalkozik, amelyekbe a világra figyelő ember minduntalan beleütközik: a generációk közötti életformaválsággal, az öreg emberek elmagányosodásával, amit a falusi élet szerkezetének megváltozása idézett elő, de legalábbis megnövelt, az új életforma nyomaival az emberek sorsában, s mellettük a régi indulatok, előítéletek, az úrhatnámság és a szolgalelkűség kövületeivel. Vagyis tulajdonképpen az öregséggel - mind a novellákban, amelyek műfajilag a tárcanovellához állnak a legközelebb, mind a kötetet záró lírai riportban. az öregséggel; így hát az író szelíd iróniája és humora ellenére is a mottóul választott vers szomorúsága lengi be a kötetet (Szilágyi Domokos Öregek könyvé-ből): "Miért ragaszkodunk ahhoz, ami fáj? Mert a fájdalom is élet..."
De csakugyan vak ragaszkodást hirdetik ezek a novellák a puszta élethez? Ami - bármi keserű is - jogos lenne? Annus József írásait olvasva nem kell ezzel kiegyeznünk. Ő az öregség szmára a megélt élet méltóságához is ragaszkodik, meg a csöndes örömökhöz is.