A polgári perrendtartás iratmintatára

A jogösszehasonlítás antikvitásban mutatkozó előzményeinek feltárásával a jogtudomány eddig adós maradt. Ugyanez vonatkozik a római jogi alapú összehasonlító kutatások feltérképezésére is. Ez a mű részletesen elemzi azt a kérdést, hogy a modern jog egyes intézményei mennyiben jelennek meg az antik jogokban, különös figyelemmel a MEDITERRÁNEUM térségére. A szerző önálló fejezetben vizsgálja a szerződésfogalom kérdését a hellén gondolkodóknál és a római jogtudósoknál. Munkájában hidat épít az antik szerződésfogalom és a modern jogok szerződési koncepciója között. A jogösszehasonlítás lehetőségeit és korlátait vizsgálva rávilágít a római jogi fogalomrendszer felhasználásának problematikus voltára az antik jogok elemzésénél. Rámutat ugyanakkor arra is, hogy a római jogi kutatások körében is hasznos lehet a többi ókori jog intézményeinek ismerete. Külön fejezetben vizsgálja a szerző a nemzetközi gazdasági, politikai kapcsolatokat és azok jogi tükröződését az antik MEDITERRÁNEUMBAN. Nézete szerint ezek a meglepően intenzív kapcsolatok képezik az alapját annak, hogy számos jogintézménynél és jogi konstrukciónál konkrét formában is kimutatható a hatás, illetve kölcsönhatás. Az antikvitásban kimutathatók ugyan a nemzetközi magánjog elemei is, az IMPERIVM ROMANVM sajátos közjogi struktúrája miatt azonban a modern értelemben vett nemzetközi magánjog nem képes kifejlődni. Számos olyan konstrukció jelenik meg, amely a modern kereskedelmi jog körébe tartozó Intézmények előképének tekinthető. A könyv részletesen foglalkozik továbbá a jogösszehasonlítás és az antikvitás (elsősorban a görög-római ókor) kapcsolatával az európai jogtudományban. Áttekinti az egyes iskolák, tudományos irányzatok kiemelkedő képviselőinek nézeteit, melyek az antik jogok jogösszehasonlítás szempontjából történő figyelembevételével függnek össze. Részletesen elemzi a szerző a hellén és a római jog területén mutatkozó jogösszehasonlító tendenciákat is. A könyv a hatályos polgári perrendtartáson alapuló olyan példairatokat tartalmaz, amelyek megkönnyítik a bírósághoz intézett beadványok elkészítését és bemutatják a bíróságok által meghozható határozatok típusait. A kötet első részében azok az iratminták kaptak helyet, amelyek a bírósághoz címzett keresetlevelek tipikus eseteire, az egyéb beadványokra (a beszámítási kifogásra, a bizonyítási indítványra, a perbeli jogutódlás bejelentésére, a részítélet hozatala iránti kérelemre stb.), a fellebbviteli és a felülvizsgálati eljárásban benyújtandó iratokra adnak magyarázatokkal, hivatkozásokkal ellátott mintákat. A „Bírósági határozatok" címet viselő második rész a tárgyalás előkészítése során hozott, valamint a pervezető végzésekre, az eljárást befejező határozatokra, a fellebbviteli, a perújítási eljárás során és a felülvizsgálati kérelem folytán hozott határozatokra ad ajánlásokat és lehetséges megoldási módozatokat.