Wilhelm Meister vándorévei

,,A tanulóévek - ez viszonyfogalom: megkívánja a korrelátumát, a mesterséget..." írta Schiller Goethének a Wilhelm Meister tanulóévei-nek befejező munkálatai idején. Annál is inkább így vélhette, mivel a főhős nevében, a ,,Meister"-ben, amely ,,mester"-t jelent, szintén benne foglaltatott a mesterré válás ígérete. A folytatás mégsem lett közvetlen folytatás. A Vándorévek tulajdonképpen önálló mű, amely a Schiller megkívánta korrelátuma ugyan a Tanulóéveknek, de nem annyira tanonc és mester, hanem inkább a klasszicista századvég és a XIX. század kapitalizálódó első harmadának viszonylatában. A regény alcíme: ,,A lemondók" fejezi ki híven a Tanulóévek-hez képest történő változást. A Vándorévek-ben már nem a személyiség minden oldalú, harmonikus kiművelése a cél, hanem a közösségbe való beilleszkedés. Wilhelm Meister és társai tulajdonképpen a klasszicizmusnak arról az illúziójáról mondanak le , hogy mesterré válhat az ember önmagában is mint minden lehetőségét valóra váltó individuum. A munkamegosztás szükségének és a közösségi igényeknek a belátása nyomán Wilhelm beéri azzal, hogy hasznos hivatásra talál a seborvoslásban.