Verstan

A szerzők - szakirodalmunkban először - az 1970-es években egyetemes verstant dolgoztak ki, rendszerbe foglalva a legtöbb jelentős, európai és ázsiai irodalom verstani jelenségeit. A mű első fejezetében a verstan alapfogalmait elemzik, a többiben pedig a verselés fő típusait: az időmértékes, a hangsúlyos, a szótaghanglejtéses és a szótagszámláló verselést. Részletesen az első két típust tárgyalják, mivel a magyar verselés szempontjából ezek a lényegesek. Az időmértékes verselésről szólva külön ismertetik a görög mintákat, ezek latin megfelelőit, valamint esetleges szerepüket a magyar irodalomban, majd kitekintenek az arab, az indiai stb. verselésre is. A hangsúlyos verselésen belül részletesen foglalkoznak a magyar ütemhangsúlyos verselés sajátságaival és fejlődésmenetével. Egyéb irodalmak (francia, német, angol, olasz, cseh, észt, örmény, héber stb.) ütemhangsúlyos, hangsúlyváltó vagy hangsúlyszámláló verselését többnyire csak olyan mélységben tárgyalják, hogy elhelyezhessék őket ebben a rendszerben. Röviden jellemzik a szótaghanglejtéses és a kínai, török, japán szótagszámláló verselést. Végül a különféle verselési típusok kereszteződésének lehetőségeit mutatják meg a magyar és a középkori latin verselés példáin. ; A szerzők a főszövegben fejtik ki felfogásukat; a szakirodalomban szereplő más nézeteket általában a terjedelmes apró betűs betétekben ismertetik. Előadásmódjukkal, a szakkifejezések gondos magyarázataival is érzékeltetik, hogy művüket népszerű kézikönyvnek is szánták. A főszöveg nem vet fel problémákat, hanem kézikönyvbe illő határozottsággal közli a szerzők nézeteit, olyankor is, ha azok hipotézisek. Nem tűnik ki belőle pl. az, hogy Szerdahelyinek a magyar ütemhangsúlyos verselésről vallott felfogása szembekerül a magyar verstani irodalom zömével (ugyanis ő abból az axiómából indul ki, hogy ütemhatár csak szóhatárra eshet). Annál hasznosabb ez a könyv a szakembernek, illetve a verstani irodalomban elmélyedni kívánó olvasónak: átfogó összefüggéseikben mutatja be a verstani jelenségeket, a legkülönfélébb nézetek ismertetésével és hatalmas bibliográfiával segíti a további tájékozódást, a szerzők nézeteit támogató érveivel ösztönzést ad eddig természetesnek vett tételek újabb átgondolására.