Venu-gita - A fuvola dala - Magyarázatok a Srimad-Bhagavatam Tizedik Éneke 21. fejezetének verseihez az előző acaryák leírásai alapján

Sri Krsna számtalan univerzum vitathatatlan Ura, akit korlátlan erő, gazdagság, hírnév, tudás és lemondás jellemez, ám ezek az örökké diadalmas energiák csupán részben tárják fel Őt. Végtelen dicsőségét csak az ismerheti meg, aki elbűvölő szépségénél keres menedéket, összes többi fenséges tulajdonsága forrásánál, melynek páratlan transzcendentális teste ad otthont. Szépségének legfőbb jellemzője az a mindenek fölött álló édes íz, ami tömény kivonata mindennek, ami édes. Minden édes dolgot túlszárnyal, és nem más, mint az édes íz megízlelésének képessége. Sri Krsna édes természete finom arany sugárzásként ragyog át transzcendentális testén. Govinda páratlanul gyönyörű testének legszebb és legédesebb része ragyogó arca. Édes hold-arcán rejtélyes mosolya a legédesebb, az az arcáról ragyogó ezüst holdsugár, ami nektárral árasztja el a világot. Mosolyának sugárzása nélkül keserű lenne a cukor, savanyú a méz, és a nektárnak sem lenne íze. Ahogy a szavak gondolatok mondanivalóját hordozzák, ahogy a gondolatok a szemben tükröződnek, ahogy egy mosoly a szív érzelmeiről árulkodik, úgy a fuvola hangja Sri Krsna szépségét viszi a fülön keresztül a szív templomának oltárára.