Varázs + Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte... (2 db)

Varázs. A Varázs című regény cselekménye 1800-ban játszódik. A könyv egyik hőse párizsi pénzember, Napóleon hitelezője és bizalmasa, a másik egy fiatal karaita zsidó, aki Odesszában megöli kenyéradóját, ezért családjával együtt menekülnie kell. A nagyívű regény két vezérszála Moldván és Erdélyen keresztül Magyarországra, Tiszahajósra vezet, hogy majd itt dőljön el: vállalják-e a Magyarországon már megtelepedett zsidó családok, hogy Szardínia szigetén, a császár tervének megfelelően hozzák létre a zsidó államot. Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte... A kémek története mindenkit érdekel. Izgalom, titok, bátorság, kaland, gyilkosság, zsarolás, hősiesség - ezek azok a szavak amelyek hirtelen eszünkbe jutnak. Könyvtárnyi olvasnivaló gyűlt össze Canarisról, Schellenbergről, Gehlenről, Philbyről, Allen Dullesről s persze a nagy szovjet háborús kémekről, kémfőnökökről, miközben a 40-es évek egyik nemzetközi értelmeben is kiemelkedő alakjáról, Újszászy Istvánról, a VKF-2, majd az Államvédelmi Központ zseniális vezetőjéről legfeljebb elvétve, a sorok között - és akkor is többnyire Karády Katalint, a híres szeretőjét emlegetve- találunk gyér adatokat. Mi az oka e különös feledésnek? Hogy a magyar elhárítás és hírszerzés vezetője, élvezve Horthy, Bethlen István, Kállay Miklós bizalmát, hátat fordított a náci szövetségesnek, és a briteknek dolgozott? Hogy a háború után - persze fogolyként, de azért luxusfogolyként - előbb Moszkvában a szovjeteknek segített, majd idehaza Péter Gábornak az ÁVO megteremtésében? Milyen ember volt a magyar kémfőnök? Valóban az úri világ árulója? Gyáva katona? A történelem játékszere? Vagy egyszerűen csak esendő ember, érző lélek, kiszolgáltatva a sors vak erőinek?