Tüzes kemence-A szent szégyen

A hadifogságból hazajött román paraszt a tüzes kemencére ülteti feleségét, aki távolléte alatt hűtlenkedett a szerb hadifogollyal. Az úriasszony, tanuja ennek a brutális eseménynek, a maga ítéletét látja benne: ő is elkövetett egy egyetlenszeri hűtlenséget férje ellen, akit becsületesen szeret, nem érzékiségből és élvezetvágyból, mint a parasztasszony, hanem gyermekkori gyökerekből eredő mély szeretetből unokatestvére iránt, aki serdülő kora óta szerelmes bele s megy a háborúba meghalni. Szörnyű idegösszeomlásában be akar vallani mindent az urának, de mikor ez kimondja, hogy meg tudja érteni és meg tudja bocsátani a parasztasszony bűnét, mégse vall meg semmit, felszabadul a lelkiismereti zaklatás alól s mikor később gyermeket is vár urától, teljesen kiegyenlítettnek érzi a lelkiismereti számlát. Szóval erkölcs-regényt olvastunk, amely kérdéseket tesz fel arról, hogy megbocsátható-e egy asszonynak, aki máskülönben szereti férjét és tiszta teremtés, ha alapjában véve erkölcsös okokból odaadta magát egy más férfinak (...) a probléma lélektanilag sokkal bonyolultabb, mint erkölcsileg s erkölcsi élre állítása kelleténél jobban leegyszerűsíti. Ezt érezte a regény írója is: erkölcsileg számos nyomós enyhítő körülmény figyelembe vételével felmentő ítéletet mond, megbocsátja az asszonynak, hogy mégsem mondta el a dolgot férjének, belekapaszkodott a parasztasszonyra mondott megértő szavainak mentőkötelébe, de ez az ítélet lényegében a lélektani megértés ítélete. A hősnő hihette s vele az író is hiheti, hogy erkölcsi okokból adta magát az unokatestvérének és erkölcsi okokból adta magát az unokatestvérének és erkölcsi okokból nem mond el mindent a férjének -, én, az olvasó, világosan látom, hogy ezek az okok voltaképpen lélektaniak. Csak a szerelmes feleség nagyon érzékeny lelkiismerete vezeti át őket az erkölcsi síkra. /Schöpflin Aladár/ Egy leányanyáról írott regény a Szent szégyen, melyben a társadalmi előítéletekkel szembeszállva az írónő azt bizonyítja, hogy a nők csak a termelőmunkában való részvételükkel, anyagi függetlenségük megteremtésével érhetik el szabadságukat. Az álerkölcsökkel, képmutatással leszámolni akaró írói szándék ebben a regényében a főhős lelki fejlődésének sokszínű költői rajzával párosul. Ismertető/ízelítő: "Belelapozás".