Túlontúl hosszú áldozat (Élet és halál Észak-Írországban 1969 után)

Észak-Írország történelmében 1969 sorsdöntő esztendő volt. A lakosság katolikus része, amely addig békés tüntetésekkel tiltakozott polgárjogainak megcsorbítása ellen, Derryben és Belfastban véres összecsapásokba keveredett protestáns csoportokkal és a protestáns érzelmű karhatalommal. A brit kormány katonaságot vezényelt a forrongó országrészbe, amire válaszul az IRA-ból kivált egy harcias frakció, és Ideiglenes IRA néven hadjáratot indított a protestánsok, illetve a brit katonaság ellen. A hetvenes évek polgárháborújának hadszínterét úgyszólván lehetetlen áttekinteni. Gerillaháborút viselt és visel a két legnagyobb terrorista szervezet, a katolikus Ideiglenes IRA és a protestáns UDA, de mindkettő felveszi a harcot a rendőrséggel és a katonasággal is, ha rákényszerül, ugyanakkor egyébként azonos pártállású bandák és frakciók gyakran egymás ellen is fordítják fegyvereiket. És ami a legtragikusabb: a bombák és gépkarabélyok mégsem a fegyveresek, hanem a fegyvertelenek, a békés polgári lakosság köréből szedik a legtöbb áldozatot. A belfasti születésű, katolikus és protestáns örökséget egyaránt hordozó amerikai újságíró, Jack Holland tárgyilagosan, elfogultság nélkül állította össze Észak-Írország véres történelmének krónikáját. Vissza TARTALOM Előszó 5 Általános szómagyarázat 9 Szellemek 11 Az elkeseredett város 57 Csuklyás férfiak 92 "Miért éppen minket?" 118 Nemzeti hovatartozás 142 Vértanúk 166 Rendőrhistória 204 Levelek egy belfasti gettóból 229 Ami kézenfekvő lenne 258 Szómagyarázat 271