Tudós és katona - Markó Árpád visszaemlékezései I.

,,Egy érdekes mezőgazdasági, növénytermesztésről szóló könyvben olvastam ezt a meghatározást, mely - mutatis mutandis - a történetkutatói és írói munkásságra is alkalmazható. A föld felső rétegeiben, geológiai összetételében van egy bizonyos gazdagság. De ez magában nem elég ahhoz, hogy olyan terményeket hozzon létre, amelyek az ember testi táplálására alkalmasak. Ehhez az kell, hogy a talajt megfelelő módon elkészítsük, felszántsuk, fogatoljuk, tárcsázzuk, ásóval, kapával megdolgozzuk. Akkor nyugodtan vethetjük gabonánkat, vagy ültethetünk bármit is a földbe, a benne rejlő talajgazdagságot ily eljárásokkal átváltoztathatjuk talajerővé. Ez ébreszti fel és fejleszti a növényeket és érleli meg őket. Történettudományos lelki táplálékainkkal is ez történik. A levéltárakban, könyvtárakban készen van a történetíráshoz szükséges adatgazdagság. Azt ható erővé a társadalom számára a lelkiismeretes történetkutató, bíráló és összeállító írói munka teszi."