Társadalom, felnőttnevelés, önnevelés

Tartalom I. kötet Korszerű társadalomelmélet - korszerű művelődés- és neveléselmélet Társadalom és művelődés Bevezetés A korszerű társadalomelmélet alapjai 5 A társadalom struktúrálódása, alrendszerei, kölcsönhatásos összefüggései 16 A problémára adott marxista válasz értékei és fogyatékosságai 18 A marxizmust meghaladó társadalomelméletek konzekvenciái 23 Az alrendszerek egymáshoz kapcsolódásának belső logikája 27 A kultúra (művelődés, felnőttnevelés) szükségszerű integrálódása a rendszer egészével 27 A rendszerbe szerveződés alapfolyamatai. Az integrális szemlélet szükségessége 28 Elsődleges elemi alrendszerek és integrált középszintű alrendszer-csoportok 28 Állampolitika-társadalompolitika, mint közvetítő alrendszer 29 Integrált társadalom és integráló társadalomszemlélet 31 A rendszer, a meghatározottság fókuszában az ember, az integrált személyiség áll 32 Személyiségközpontúság a társadalomban (motiváció) 32 Az ember, mint biogén, pszichogén, szociogén és spiritogén integráltság 38 A társadalmi alrendszerek kölcsönös kapcsolódásai. Művelődés (felnőttnevelés) integrációja a rendszer egészével 40 Piacgazdaság és művelődés 42 A művelődés integráló szemlélete 48 Többszörösen komplex társadalomszemlélet a világ és a mai ember sorskérdéseiről 50 Gyakorlati és elméleti zárókonzekvenciák, következtetések 54 A művelődés átfogó ellentmondásai és belső összefüggéseit feltáró koordinátái 60 Bevezető társadalom- és művelődéselméleti alapvetés 60 A társadalom, mint komplex egész struktúrájának törvényszerűsége Integrált középszintű alrendszerek: gazdasági-szociális alapozó rendszer és a művelődés Kultúra és művelődéselméleti alaptételek Az objektív kultúra és az objektív/szubjektív művelődés (műveltség) ellentmondása 66 A kultúra értelmezése. Az objektív/szubjektív kultúra (művelődés) A szubjektív kultúra (művelődés) egyszerre objektív és szubjektív jellegű. A műveltség történetisége A társadalmi tudáskészlet, mint az egyének műveltségének integrálódása Klasszikus tőkés társadalmi fejlődés, vagy latinamerikai út művelődési konzekvenciái. Esetleg más alternatívák: az un. "kistigrisek" és a japán út 70 A klasszikus tőkés fejlődés vagy a latinamerikai út művelődése Az amerikai, vagy európai típusú művelődés A klasszikus polgári szerves művelődés és a "kistigrisek" művelődése A "következő fejlesztés" japán művelődési útja A társadalmi tudás integrációja, szintjei, arányos kerete szerinti ellentmondások 74 Általános, egyetemes, modernizációs emberi tudás és a nemzeti (regionális) tudás ellentmondásai 74 Felhalmozott "tárgyiasult" tudás és az aktualizált (eleven) egyéni tudás ellentmondásai 79 Az új társadalmi kihívásokhoz való alkalmazkodás és a művelődés/köznevelés ellentmondásai 82 A személyiségfejlesztés "szabályos útja" 82 Megtartó, tartalmi tudásterjesztés és/vagy innovatív képességfejlesztés, mint művelődési, nevelési stratégia 84 A tömegközlési (információs) kultúra és művelődési ellentmondásai 89 A probléma elméleti körülhatárolása 89 A tömegközlés, mint társadalmi-művelődési (személyiségformálási) lehetőség és ennek valósága a recepciós vizsgálatok fényében 96 A művelődési (kulturális) kínálat veszélyei és az értékvédelem az alkotás és kultúraterjesztés terén 98 Súlyos ellentmondások a mindennapi és interperszonális kultúrában 101 Gyermeknevelés és felnőttnevelés A nevelés korszerű értelmezésétől a felnőttnevelésig 106 A hagyományos nevelési gondolkodás túlhaladása aspektusainak elsődleges felvetődései A hagyományos nevelési felfogás jellemzői 106 A "reformgondolatok" fejlődése történeti megközelítésben 108 Az alapfogalmak meghatározása, pontos értelmezése 112 A permanens (élethosszig tartó) nevelés 113 Formális, nonformális, informális nevelés 114 A rekurrens nevelés 114 Az élethosszig tartó tanulás 116 Az új kihívásokhoz való alkalmazkodás a felnövekvő nemzedék nevelésében 117 A felnövekvő nemzedék nevelésével kapcsolatos alapvető kihívások a permanens nevelés fényében 119 Új igények a felnövekvő nemzedék nevelése és a felnőttnevelés kapcsolatával szemben a rendszerváltás után 120 Az embernevelés felnőttnevelési szakasza 127 A felnőttnevelés rendszere Magyarországon 127 Felnőttnevelés a permanens művelődés/nevelés rendszerében A felnőttnevelés további belső osztályozása A felnőttnevelés, andragógia formarendszere alapján A belső rendszer összefoglalása A felnőttnevelés szocializációs és individualizációs funkciói 138 Szemléleti alapkérdések 139 A felnőttnevelés szocializációs funkciói 142 Személyi, individualizációs funkciók 161 Bővülési tendenciák a felnőttnevelés funkciórendszerében a rendszerváltás után 170 Összegzés 186 A rendszerváltás utáni hazai felnőttnevelés változásának pozitív és negatív sajátosságai 187 A felnőttnevelés felértékelődésének szimptómái a rendszerváltás után 188 A változás negatív sajátosságai 193 összegzés 196 II. kötet Embernevelés - önnevelés - A korszerű embernevelés, mint emberi attribútum tanuláslélektani megközelítésben Előszó 7 Az önnevelés pszichológiai megalapozása 10 Az önfejlődés, önnevelés, mint emberi attribútum tanuláslélektani megközelítésben 12 A legelemibb idegrendszeri, feltétlen és feltételes válaszokon alapuló tanulás, önalakítás, személyiségformálódás 13 Kiépült feltételes reflexes önalakulási tanulási típusok (ahol az inger és reakció közé más pszichikus mozzanatok is kapcsolódnak) 15 Bonyolult feltételes reflexes, második jelzőrendszerre épülő absztrakt tanulási formák 22 Kísérlet a különböző tanulási módok és szintek integrált személyiségformálódási és nevelési-önnevelési eredményeinek összefoglalására 25 A személyiségformálódás alapvető szervezeti, intézményi kereteinek és ezek viszonyainak a problémája 26 A dinamikus működés modellre vonatkozó konzekvenciák 27 Személyiségformálódás a szocializáció és permanens művelődés rendszerében 31 A művelődési-tanulási (ön)tevékenység kiváltódása és motiválásának problémái 34 A művelődési motivációs folyamat átfogó jellemzői 34 A művelődésre motiváló tényezők rendszere 36 A motiváció jelentősége a művelődésben 39 A mai társadalmi helyzet ellentmondásai a művelődésre motiválás szempontjából 41 Önalakítás az embernevelésben 45 Rendhagyó gondolatok a nevelésről az önnevelés kapcsán 45 A "bipolaritás" különböző megvalósulásai a személyiségformálódásban 45 A céltudatos nevelés helye és szerepe a rendszerben 47 Az önnevelés kettős értelmezése a permanens (élethosszig tartó) nevelés rendszerében 51 Az önnevelés, mint a nevelési folyamat része (részeleme) 52 A kifejlett önnevelés, mint az autónom kultúra, művelődés része 56 A nevelési-önnevelési mozzanatok dinamikus egysége az embernevelés folyamatában 63 A nevelési folyamat értelmezése, fő mozzanatainak a belső logikája Az értékek, események, követelmények terén való tájékozódás nevelői segítése 65 A diagnózis, az adott műveltségi, képzettségi, neveltségi állapot, mint a nevelési folyamat indulási szintjének a tisztázása 67 Áthidalási (művelődési, képzési, nevelési) terv az adott helyzetből az értékesebb helyzet megközelítésére 67 Az áthidalási, nevelési tervben foglaltak gyakorlati megvalósulása, a tevékenység és viszonyrendszer tényleges funkcionáltatása 69 A nevelési folyamat eredményeinek, hatásának mérése, az értékelés mozzanata 70 A nevelés-önnevelés dialektikája, egysége Az önnevelési folyamat fő mozzanatai, mint a nevelési mozzanatok dialektikus párjai 71 A nevelés és a tanulás viszonyának differenciáltsága az önnevelési képesség különböző lehetséges fejlettségi állapotában (A viszony fő fejlettségi típusai) 77 Összegzés 83 A nevelés-önnevelés, mint csoport és közösségi hatás és kölcsönhatásrendszer 84 A nevelési folyamat egyes logikai szakaszai, problémái, különös hangsúlya a rendszerváltás utáni nevelésben 90 Aktív benn-élés a társadalmi élet folyamatában, segítség az értékek terén való eligazodásban 90 Reális diagnózis képez alapot a folyamatban résztvevő differenciált induló fejlettségi szintje kialakulásához 91 Plurális célkitűzés és a nevelési célok képviselete 94 A "segítő jellegű" nevelői beállítódás a nevelési folyamat megvalósításában 97 Az értékelő, hatásmérő szakasz sajátos funkciói az értékválságos és váltás időszakban 102 Az önnevelési, önművelési képesség ontogenezise az önnevelés szintjei és funkciói 105 A tudattalan alkalmazkodó önfejlődés szintjei és funkciói 105 A tudatosoló, alakuló önnevelés szintjei és funkciói 107 A kifejlett önnevelés szintjei és funkciói 108 Az önnevelés jelentősége és esetleges veszélyei 110 A kifejlett önnevelés, mint az autónom személyiség önvezérelt, céltudatos önalakítása 113 Amíg a kifejlett önnevelésig eljutunk (Az önnevelés kettős értelmezésének tanulságai művelődéspolitikánkra és a közművelődésre) 113 A kifejlett önnevelés jellemzői 118 A fejlett önnevelés-önművelés közvetett andragógiai segítése 126 Az önnevelés didaktikai folyamata, s annak közvetett segítése 137 A kifejlett önnevelés-önművelés össztársadalmi értéke 134 Az andragógia és önnevelés tudományelméleti és rendszertani vonatkozásai 139 Társadalmi szükséglet és dinamikus funkciók az emberneveléstudomány fejlődésében 139 A tudományról általában (tudomány és társadalom viszonya) 139 A tudományos gondolkodás strusktúrájáról és fejlődésfolyamatáról 144 A felnőttnevelés kérdéseivel foglalkozó tudomány, az andragológia kialakulása, tudományelméleti és rendszertani vonatkozásai 148 A felnőttnevelési sajátosságok ellentmondásos helyzete tudományos feldolgozásához vezető gondolkodásmódszertani út tanulságai 148 A felnőttneveléssel (önneveléssel) foglalkozó tudományok rendszertani kérdései (a tudomány kialakulásának hazai és nemzetközi tapasztalatai alapján) 152 A hazai felnőttnevelés rendszerváltás utáni új kihívásai az andragógiai és önneveléselméleti kutatásokkal szemben 156 A kutatások kiterjesztése a hazai felnőttnevelés minden régi és új szakterületére 156 A fejlődés új tendenciái mint sürgető, új andragógiai kutatási témák 158 Az andragógiai kutatások rendszerváltás utáni helyzete és problémái 159 Kutatási szükségletek és számbavehető eredménye 160 A kutatási feltételek alapvető dilemmái 164 A felnőttnevelési, művelődési hatások multidiszciplináris jellegéből következő tudományelméleti-, módszertani-, értékelési sajátosságai 166 Összefoglalás, zárókonklúziók 171 Andragógiai, önneveléselméleti konklúziók a nevelési folyamat stratégiájára 171 A felnőttnevelésre, önnevelésre (önnemesítésre vonatkozó stratégiai konzekvenciák) 171 Korszerű társadalom- és emberszemléleti alapok 171 Racionalitás és részbeni meghaladása a társadalmi (embernevelési) jelenségek összefüggéseinek értelmezésében 172 Értékrend, erkölcs, vallás, értékválasztás új kihívás a felnőttneveléssel szemben 175 Értékrend, erkölcs, vallás és az egyéni élet szabályozása A vallás magatartásrend és az ember stabilitás iránti szükséglete Az önmegismerés, önfeltárás, az önkiteljesítés szükséglete és az értékek világa A mai "humán-elvű" élet új erkölcsi kihívásai és az embernevelés A személyiségformálódás és formálás alapvető befolyásolási tényezői 185 Részmozzanatok, részfolyamatok, a személyiség integrálódása az andragógiában 188 Szemléleti vonatkozásban 188 Az integrálódás folyamati vonatkozásai 189 A személyiség különböző oldalai fejlesztésének integrációja 195 A módszertani integrálódás dilemmái 197 Értékrendhez, morálhoz való viszony, mint leghangsúlyosabb mozzanat az integráló andragógiában 199 A szakandragógiák integrálódása 201 Vállalható-e a "felnőttnevelés" terminológia 203 Ábrák jegyzéke 206 Irodalom 207 Rezümék 226