Társadalmi rétegződés és jövedelmek

FÜLSZÖVEG Az utóbbi két évtizedben nagy érdeklődés nyilvánult meg a magyar társadalom osztály- és rétegszerkezetének alakulása, a jövedelmi viszonyok rétegződésre gyakorolt hatásának megismerése iránt. Ez főleg azzal magyarázható, hogy társadalmunk rétegződésében mélyreható változások mentek végbe az elmúlt időszakban, olyanok, amelyek nemcsak jelenünket, hanem társadalmunk fejlődésének távlatait is alapjaiban érintik. A tudományos kutatók figyelme - a társadalomirányítás szükségleteinek kielégítése érdekében - az utóbbi években egyre fokozottabban forult az osztály- és rétegszerkezetben, valamint a jövedelmi viszonyokban végbement társadalmi változások felé. Elég csak arra utalni, hogy a középtávú kutatási terv keretében "A mai magyar társadalom osztály- és rétegszerkezete" címen önálló téma alakul ki, összefogva a társadalmi rétegződés feltárásával kapcsolatos számos szerteágazó vizsgálatot. A középtávú kutatási terv a témára vonatkozóan három fő feladatot fogalmazott meg. Ezek a következők: a) az osztályképző ismérvek alkalmazása a mai magyar társadalomra; b) az 1970-es évek magyar társadalma osztályainak és rétegeinek leírása, az egyes osztályok és rétegek belső tagozódása; c) az osztályok és rétegek közeledésének tencenciái, a közeledést megalpozó gazdasági és társadalmi folyamatok bemutatása. Emellett a középtávú kutatási terven belül több kutatási irányban folyik a mai magyar társadalom osztály- és rétegszerkezetének vizsgálat. Ezek a következő kérdésekre keresik a választ: - a társadalmi struktúra történeti alakulása (a polgári korszak, valamint a szocializmus alapjainak kiépítése); - az osztályviszonyok jelenlegi szerepe a társadalmi struktúrában; - az osztályok fejlődésének tendenciái; - társadalmunk rétegződésének jelenkori állapota, a rétegződés determinánsai; - a társadalompolitika, a jövedelempolitika és a társadalmi struktúra összefüggései; - a gazdaságpolitika hatása a társadalmi struktúra alakulására; - a "másodlagos gazdaság" módosító szerepe; - a társadalmi mobilitás és annak hatása a társadalom szerkezetére; - a települési szerkezet és a regionális fejlesztés struktúraalakító szerepe; - az iskolarendszer és a társadalmi struktúra; - a munkásosztály belső rétegződése és annak dinamikája; - a termelőszövetkezeti dolgozók belső rétegződése; - az értelmiség belső rétegződése; - a társadalmi egyenlőtlenségek tudati tükrőződése és az ezzel kapcsolatos értékorientációk. A Központi Statisztika Hivatal (a továbbiakban: KSH) négy kutatási irány felelőse (ezek: a rétegződés és determinánsai, a jövedelemelosztás és a társadalmis struktúra, a társadalmi mobilitás, a települési szerkezet és a társadalmi struktúra). Emellett a KSH az osztály- és rétegstruktúrára, valamint a jövedelemeloszlásra vonatkozó népszámlálási és munkaügyi statisztika, továbbá egyéb reprezentatív feltételek (ELAR) eredményeivel a tudományos kutatás adatbázisát szolgáltatja. A KSH-ban a társadalmi folyamatokról, a magyar társadalom osztály- és rétegszerkezetének, jövedelmi viszonyainak alakulásáról hatalmas mennyiségű statisztikai információ gyűlt össze. Ennek kiaknázása nagy társadalmi és politikai jelentőségű a társadalomirányítás és a tudatformálás szempontjából. A gazdag statisztikai adatbázis tudományos feldolgozása nagymértékben hozzásegíthet ahhoz, hogy társadalmunk valóságát minél jobban megismerhessük és a végbemenő folyamatokról reális képet alakíthassunk ki. E helyen mondok köszönetet mindazoknak, akik a forrásanyagok összegyűjtése, kiválogatása és rendszerezése során a segítségemre voltak. Külön köszönettel tartozom azon munkatársaimnak, akik gondos munkájukkal a könyv szerkesztésében és lektorálásában közreműködtek. A szerző Vissza TARTALOM Előszó 5 Bevezetés 7 A társadalmi rétegződés vizsgálatának statisztikai módszerei 7 A társadalmi-gazdasági struktúra történeti átalakítása 22 A mai magyar társadalom alapvető osztályai és rétegei 31 A munkásosztály és belső rétegződésének alakulása 31 A szövetkezeti parasztság egységesülése és rétegződése 53 Az értelmiség és egyéb szellemi foglalkozásúak rétege 62 A kisárutermelők és a kiskereskedők 73 A települési szerkezet és a rétegződés 76 A társadalmi mobilitás alakulása Magyarországon a szocializmus építésének idején 85 Demográfiai fejlődésünk, demográfiai rétegek 99 Népesedéspolitika, népességszámunk és a népesedési folyamatok 99 A család átalakulása társadalmunkban 109 A nők társadalmi helyzete 114 Az ifjúság társadalmi helyzete 127 Az öregkorúak társadalmi helyzete 134 A társadalmi rétegek jövedelme és fogyasztása 141 Jövedelmi források társadalmunkban. A háztartások jövedelme és a vagyon szerepe 141 A jövedelmek nagyságának alakulása társadalmi osztályok és rétegek szerint. A jövedelmi kiegyenlítődés és a jövedelmi különbségek 150 Az alacsony jövedelmű és az előnyös helyzetű családok jövedelmi helyzete 160 A főbb társadalmi rétegek háztáji és kisegítő gazdaságai 169 Fogyasztási struktúránk nemzetközi összehasonlításban 176 Fogyasztási különbségek az alapvető osztályok és rétegek szerint 185 A lakáshelyzet és a lakáselosztás társadalmi összefüggései 185 Az életmód mint komplex társadalmi jelenség 194 Befejezés 199 A különbségek csökkenése és differenciálódás társadalmunk osztály- és rétegszerkezetének alakulásában 199 Irodalomjegyzék 207