Tárgykapcsolat-elmélet a gyakorlatban

ELŐSZÓ Az első ötlettől kezdve olyan könyvet szándékoztam írni, ami a tárgykapcsolat-elméletet egy érthető nyelvezetre fordítja, és fel sem vizezi, de nem is misztifikálja a témát. Nagyon sok diák, képzésben levő és gyakorló pszichoterapeuta, nem is beszélve a többi segítő szakma képviselőiről, panaszkodik a tárgykapcsolati irodalom nehezen érthetősége miatt. Ideje volt egy új összefoglalásnak. A legtöbb új eszméhez hasonlóan a tárgykapcsolat-elmélet is egy sor, a korábbi nézetek elleni vitával kezdődött, valamint olyan kísérletekkel, hogy az új nézeteket belekényszerítsék a régi keretbe. Ezekben a vitákban bevett kifejezéseket kellett olykor új vagy változó jelentéssel használni. Emiatt az eredeti írások nyelve nehézkes vagy összezavaró, bár eredetileg a célnak és a hallgatóságnak megfelelt. Újabban a tárgykapcsolat-elmélet iránt növekvő érdeklődés és elfogadottság a nyelvi világosságot is jobban lehetővé teszi illetve megköveteli. A szakmai zsargonban való eligazodás a kezdeti nagy viták ismeretét követelné meg. Mégis tétováztam, amikor az eredeti terminológia elvetése szóba került. Nem akartam egy teljesen populáris könyvet. Remélem, hogy megfelelő ötvözet született, amely jó szolgálatot tesz a mai terapeutának éppúgy, mint az irodalomban elmélyedni kívánóknak. Számos szerző különbözően használt fogalmait, eltérő nézeteket kellett összehozni, hogy érthető is legyen, ugyanakkor kompatibilis maradjon korábbi alapművekkel. Ennélfogva a könyv nem csupán egy összefoglalása a témának, hanem új szintézis is. Első olvasói, kollégáim üdvözölték ezt a megközelítést, a könyvet érthetőnek találták, amely ugyanakkor jól visszaadja a tárgykapcsolat-elmélet összetettségét is.