Tanulmányok a Dendrocoelum Lacteum Oerstd. szövettanáról - Az MTA Vitéz-díjával jutalmazott pályamű

TARTALOM Bevezetés 7 A kültakaró és mirigyei 9 a) Csillangós hámsejtek 10 Külső alak 10 Szerkezet 13 Támasztóelemek 14 Hosszanti csíkoltság 15 Alapnyújtványok 18 Rhabditisek 18 Idegen képletek a hámban 20 Sejttest és mag 21 A hámsejtek alkotásának magyarázata 22 b) Tapasztósejtek 25 Tapasztóöv 27 Alaphártya 30 c) Mirigysejtek 31 1. Rhabditis-képző sejtek 33 Rhabditis-képző sejtek átalakulása hámsejtekké 36 Rhabditisek rendeltetése 41 2. Nyálkasejtek 46 Nyálka rendeltetése 52 3. Ragadós állományú mirigysejtek 55 A ragadós állomány rendeltetése 59 4. Ismeretlen váladékú sejtek 63 d) Általános áttekintés és következtetések 67 Gastrovascularis rendszer (Bélcsatorna) 71 1. A szájnyílás és a szájcsatorna 71 2. A garatzsák 72 3. A garat 74 a) A garathám 75 b) Alaphártya 82 c) Izomzat 83 d) Mirigyes réteg 85 e) Garat idegei 92 4. Bélcsatornarendszer 95 Kötőszövet 99 Általános jellemzés 99 Irodalmi adatok bírálata 101 A vizsgálat módjai 104 Sejtféleségek a kötőszövetben 107 Párnasejtek 107 A bél csatornát körülvevő kötőszövet nyújtványos sejtjei 115 Izomközt (intermuscularis) kötőszöveti sejtek 117 Függelék: differentiálatlan sejtek (>>Stammzellé<<-k) 121 Kötőszöveti alapállomány és a mesoglaea-lemez 124 Mesoglaea-lemez 125 Izomzat 127 a) Bőrizomtömlő 127 b) A testet különböző irányban átjáró rostok 130 Szöveti szerkezet 133 A rostok fajai 133 Sejtmagvas függelék 134 Protoplasmás nyújtványok 137 Összehuzékony állomány elrendeződése 138 Az úgynevezett myoblasták 142 Kiválasztórendszer 143 A csatornázat szövettana 144 Végcsatornácskák 148 Idegrendszer 154 Alkattan 154 Vezetőpályák 154 A hasoldali hosszanti főtörzsek és commissuráik 156 A kerületi idegrendszer 162 Az agytájék 163 Agytájék commissurái 164 Az agytájék idegei 165 Érzékszervek 168 1. Szemek 168 2. Tapogatók 168 Az idegrendszer szövettana 169 Bevezetés 169 Festés útján elért eredmények 174 A dúczsejtek testének chromatikus rácsozata (tigroid) 174 Sejtmag 178 Sejttest szerkezete 178 Idegszövet 179 Vezető fonalkák (neurofibrilla) 181 A GoLGl-féle telítés eredményei 182 Receptorius dúczsejtek 187 A hámalatti receptorius dúczsejtek nyújtványainak elágazása 189 Érzőszálak 190 A Dendrocoelum érzékeiről 192 A vezetőpályákról általában 193 Az idegszövet sejtjeinek munkaképessége 200 Az idegszövet viszonya más szövetelemekhez 201 Ivarkészülék 202 a) A szaporítósejtek előállítói és vezetői 203 1. Petefészek 203 Alak és burok 203 Táplálósejtek (stroma) 204 Petesejtek 205 2. Sziktüszők 212 3. Petevezeték 218 Tuba 219 Szikkapús szakasz 222 A szikvezeték óriási sejtjei 223 Mirigyvezetékes szakasz 229 4. Herék 230 5. Vasa efferentia 232 6. Vasa deferentia 233 7. Tubi seminales 233 8. Ductus seminales 236 b) A párzás szervei 237 1. A hímivarú párzószerv : a penis és mirigye 238 Izomzat 239 Kötőszövet 242 Idegzet 244 Takaróhámsejtek 244 A penis mirigysejtjei 246 Különleges penismirigyek 247 Nyálkasejtek 248 2. Női ivarú párzószerv : vagina és receptaculum seminis 249 3. Penishüvely 255 4. és 5. Ivarelőtér, ivarnyílás 258 c) Járulékos szervek 259 1. Izmos mirigy 259 2. A tojás képzéséhez járuló mirigysejtek 266 A használt irodalmi források jegyzéke 268 Ábramagyarázat 273 Rövidítések magyarázata 274 BEVEZETÉS. Lang-nak [4.] 1903-ban megjelent nagy elméleti munkája (Beitráge zu einer Trophocoeltheorie), melynek első és második fejezete széles alapon fejti ki a Gyűrűsférgek-nek (Subphylum Meristhelminthes, Apáthy) az Örvényférgek-hez (Turbellarii) hasonló ősöktől való származását, a tudományos világban kiváló érdeklődést keltett a Férgek eme két csoportja iránt. A mily kimerítően vannak szövet- és fejlődéstani szempontból feldolgozva a könnyebben vizsgálható Gyűrűsférgek, ép oly hézagosak az Örvényférgek-re vonatkozó ily ismereteink, melyek pedig egyedül lehetnének biztos alapja a Lang elméletének. Itt még a legfontosabb kérdések is tisztázandók, úgy hogy maga Lang ([4.] p. 82.) is égetően szükségesnek tartja alaposabb vizsgálatukat. Tapasztalatom szerint ismereteink hézagosságának oka abban rejlik, hogy az Örvényférgek a Spongyák-kal együtt a legnehezebben vizsgálható állatok. A Spongyák a legalsóbbrendű Protaxoniák (Coelomátlanok), az Örvényférgek pedig a legalsóbbrendű Heteraxoniák (Coelomások). Ott még a szövetekké nem rendeződött alakelemek aprósága és a test metszésre való előkészítésének nehézsége a legfőbb akadály, itt pedig az, hogy a kialakulóban levő különféle szövetnemek egymást minden irányban sokszorosan átjárják, és sokszor még az egyes sejtféleségek megkülönböztetése is igen nehéz. Végül, csaknem minden szerzőnek egyértelmű nyilatkozata szerint, nagyon nehéz az Örvényférgek-bői kifogástalan mikroszkópi készítményeket előállítani.