Szlovákiai magyar könyvművészet 1918-1945

"A kilencvenes években bekövetkezett rendszerváltásig a huszadik századi magyar képzőművészet ismeretlen fejezeteit jelentették a trianoni döntés nyomán Magyarország határain kívül, a szomszédos országokban élt és alkotó magyar képzőművészeti életnek, de nélkülük képzőművészetünk szerves fejlődéséről sem beszélhetünk. A világháború után, majd a kádári kultúrpolitika 3T -azaz tiltott, tűrt, támogatott- kategóriái által sújtott művészek és művészettörténeti kutatások következtében a "legelfelejtettebbek" az 1918 után a szülőföldjükön - Csehszlovákia, Ukrajna, Románia, Jugoszlávia területén - maradt alkotó művészek. A kiközösítés kettő volt: A közép-európai országok közös ideológiai eszméi alapján az egyes országokban élő magyar alkotók életművei az adott többségi nemzet kultúrájában sem kaptak helyet, sőt, gyakorlatilag 1918-tól nem tartoztak bele annak fejlődésvonalába. Ez a többszörös kivetettség eredményezte, hogy képzőművészetünk szerves kapcsolatait más művészekkel (szlovák, cseh, román, orosz, ukrán, horvát) sem sikerült feltárnunk és meghatároznunk. És ez a megállapítás kölcsönös. A "Szlovákiai magyar könyvművészet 1918-1945" című kötetünk e súlyos adósságnak a törlesztéséhez kíván hozzájárulni és a hosszú évtizedeken át lassan alig pótolható szálakat "felszedni". Feladatunknak tekintettük, hogy a kötet oldalain megörökítsük azokat a szlovákiai magyar képzőművészeket, akik közül számosan kiállítások hiányában csupán a könyvek illusztrálásán keresztül tudtak bemutatkozni a közönségnek. A könyv először tárgyalja átfogóan és egyben részletekbe menően a szlováki magyar könyvművészet jellemző vonásait és közép-európai összefüggéseit, miközben a téma "hátterében" kirajzolódik a szlovákiai magyarság magára találása, önszerveződésének folyamata is."