Szentiványi Márton S. J. munkássága a XVII. század küzdelmeiben

A sokoldalú, de szigorúan jezsuita szempontú ismeretterjesztés legnagyobb munkásságú hazai képviselője Szentiványi Márton (1633-1705) volt. Gazdag Liptó megyei családból származott, apja és két testvére alispánságot viselt, László nevű unokaöccse pedig, aki Carafa eperjesi vértörvényszékének egyik bírája volt, szolgálataiért bárói, 1690-ben grófi címet kapott az uralkodótól. Szentiványi Márton 1667-től kezdve jobbára Nagyszombatban tartózkodott, tanári, cenzori, rektori hivatalokat viselt. Irodalmi munkásságát döntően meghatározta, hogy a rend megbízásából ő szerkesztette 1675-től haláláig a nagyszombati kalendáriumot (Calendarium Tyrnaviense) , s ebbe - hivatásánál fogva - a legváltozatosabb tárgyú cikkeket írta. Az itt megjelent írásokból állította össze élete főművét, a Curiosa et selectiora variarum scientiarum miscellanea (Érdekes és válogatott írások gyűjteménye mindenféle tudomány területéről összeszedegetve), (Nagyszombat 1689-1702) három vaskos kötetét. A munka, melyet Szentiványi enciklopédiának nevezett, címével híven fejezi ki a tartalmat: valóban az emberi ismeret egész területéről összehordott válogatott kuriózumok kusza gyűjteménye