Százéves a Magyar Nőorvos Társaság

KÉPGARANCIA: Alba Litera saját kép. Témakör: Orvoslástörténet, Nőgyógyászat Író/Szerző: Lampé László - Szállási Árpád Kiadó: Magyar Nőorvos Társaság Kiadás éve: 1996 Oldalszám: 415 Kötés: Fűzött, keménytáblás Nyelv: Magyar Állapot: Hibátlan Méret: 16,5 cm x 23,5 cm 1986. január 7-én tartotta első ülését a Magyar Orvosegyesület keretében megalakult Gynaekologiai Szakosztály. Ez a történelmi esemény a magyar nőorvosok önállósulását, a szakma önálló disciplinává válását jelentette. A magyar orvostársadalom tudomásul vette és elismerte, hogy a nőgyógyászok külön társaságot hoznak létre, és ettől kezdve szakmai és tudományos gondjaikat saját fórumukon vitatják meg. Ez a történelmi esemény azonban nem előzmény nélküli, kb. 2 évtizedes meg nem értés és harc eredménye, amely végül is sikerrel zárult. 1877-ben Konrád Márk, a későbbi nagyváradi bábaképző igazgatója, Tauffer Vilmosal együtt részt vett a német természetvizsgálók müncheni nagygyűlésén, és ott konkrétan felvetődött külön nőgyógyászati egyesületek létrehozásának fontossága. Ezt a német kollégák elutasították, és ez visszavetette egész Európában azt a mozgalmat, amely a nőgyógyászati társaságok önállósulására irányult, többek között hazánkban is. Magyarországon az Orvosegyesületben 1893-ban merült fel újra külön Szülészeti Szakosztály felállításának javaslata, de leszavazták a nem nőgyógyász tagok, mert attól tartottak, hogy ez csökkenti az általános egyesület iránti érdeklődést. Történelmi jelentőségű volt az 1895-ös rendkívüli ülés, ahol a szakosztályok felállítása mellett foglaltak állást, és 1896-ban a nőgyógyászok megtartották első önálló nőgyógyászati konferenciájukat, elnöküknek pedig Kézmárszky Tivadart választották. Száz év maga a történelem. Az, hogy egy szakmai társaság ilyen hosszú időn át fennmaradt, prosperált, sőt kiteljesedett, egyedülálló a magyar orvostörténelemben. Azt jelenti, hogy a szakma olyan kohéziós erő, amely megbonthatatlanná tette a magyar nőorvos társadalmat. Sem világháborúk, sem politikai viharok, sem a medicina fejlődése, sem önös hatalmi harcok nem tudták megbontani a magyar nőorvos társaság egységét. Nehéz helyzetekben mindig győzött a józan ész, a bölcsesség, a szakma szeretete. Első elnökünk, Kézmárszky Tivadar egy heves vita alkalmával jegyezte meg, hogy szakmánk egy és oszthatatlan. Társaságunk 100 éves történetéről, elnökeiről és tisztségviselőiről, fontos hazai és nemzetközi eseményekről, folyóiratunk szerkesztéséről részletesen olvashatunk e könyvben.