Számok a nyelvek világában, nyelvek a számok világában

A könyv, amelyet az olvasó a kezében tart, egy trilógia harmadik, és vélhetőleg utolsó darabja. A három tanulmánykötet a szókincs három, különösen érdekes részterületét tette vizsgálódás tárgyává: az első kötet a különböző nyelvek család- és rokonságneveinek rendszerét, a második a színneveket, jelen kötet pedig a kontrasztív elemzés lehetőségeivel élve a számok világát veszi górcső alá. A kötet öt magyar és külföldi egyetem tizenkét oktatójának tizenegy tanulmányát tartalmazza. Kilenc nyelv, a magyar, angol, német, francia, cseh, szerb, román, japán és koreai nyelv számneveinek és mértékegységeinek elemzésére kerül sor, a bevezető tanulmány a mérések és mértékrendszerek történetét villantja fel, egy tanulmány pedig azt vizsgálja, hogy a mennyiségi szóképek kultúrszemiotikai háttere milyen problémát jelent a fordítások során. A magyar számneveket ismertető tanulmány olyan nyelvhelyességi és helyesírási tudnivalókat is tartalmaz, amelyeket illetően még a legműveltebbek is gyakorta hibáznak. A cseh, szerb, francia, román számneveket részletesen, kontrasztív szempontból elemző dolgozatok mellett az angol és német tanulmány a vizsgált témának csak egy részterületét vizsgálja, nevezetesen azokat a számokat, amelyek kulturálisan motivált idiómákban szerepelnek; megtudhatjuk például azt, hogy one over the eight miért jelenti azt, hogy valaki spicces lett. A könyv hasznos lehet nemcsak a nyelvészek, hanem a nyelvtanárok, a nyelvet tanulók és minden, nyelvek iránt érdeklődő olvasó számára. Utóbbiaknak különösen érdekes lehet a nyelvészeti elemzéseket kiegészítő néprajzi megfigyelések, a számokkal kapcsolatos közmondások és szólások, állandósult szókapcsolatok szerepeltetése. Olvashatunk a számokhoz kapcsolódó babonás hiedelmekről, a számmisztika mibenlétéről, megtudhatjuk például, hogy a Távol-Keleten miért a négyes szám minősül baljósnak. Tanulságos lehet az indoeurópai nyelvektől meglehetősen eltérő japán és koreai nyelv számneveivel való megismerkedés abból a szempontból is, hogy nyelvi rendszerük több ponton érintkezik a magyaréval. Mindazonáltal jelentős különbségek egyikeként a két távol-keleti nyelvben kettős számrendszer alakult ki, a hazai számnevek mellett kínai számneveket is használnak, és a kettő közötti különbségtétel fontos szerepet játszik a beszédetikett szempontjából: a kínai szinonima magasabb stílusértékű, ezért tiszteletteljesebb viszonyulást fejez ki.